Kisvárda Master Good - Feszültségnek lennie kell - interjú Soós Imrével

Kisvárda - Kettősek az érzések az őszi szereplés kapcsán, a további előrelépés lehetősége benne van a csapatban. Interjú Soós Imrével.

Újoncként hatodik helyen áll a csapat, ez nagyon szép, ugyanakkor a tizenötből tízszer játszottak hazai pályán. Ezt is figyelembe véve reális az ősz végi pozíció?

Soós Imre: Kettős érzés dolgozik bennem, mert a játékoskeret erőssége alapján tarthatnánk előrébb is, főként, ha figyelembe vesszük a sorsolás adta előnyöket. De azt is tudomásul kell venni, tizennyolc új játékos érkezett a nyáron hozzánk, és azt a nagy edzők is vallják, hogy a csapatépítés nem megy egyik hétről a másikra. Igazán hiányérzetünk a Csákvár, a Soroksár és a Vác elleni meccsek miatt lehet. A nyitányon kettő nullás előny után vesztettünk, Soroksáron úgy ikszeltünk, hogy tizenegyest hibáztunk, Vácon pedig egészen a végjátékig vezettünk, mégsem nyertünk. Ezzel meg is találtam azt a hét pontot, aminek a birtokában most ott lehetnénk az éllovas Gyirmót nyakán.

Említette az új játékosokat. Így utólag: szükség volt ennyi futballistára?

Soós Imre: Egy csapat erejét nemcsak a kezdőcsapat minősége határozza meg, hanem az is, hogy az edzőnek milyen változtatási lehetőségek vannak a kezében. Biztos sokan emlékeznek rá, hogy két éve miért és hogyan esett ki a Kisvárda. Nos azért, mert a csapat akkori gólvágója, Myke Bouard Ramos hónapokra kidőlt, jött még néhány sérülés és eltiltás, és nem álltak rendelkezésre megfelelő szintű helyettesek. Most nem akartunk ebbe a hibába esni, ezért is lett bő a keret, no meg itt van az úgynevezett fiatalszabály, ami miatt szükség volt az abba korban beleillő játékosokra is. Ám ha csak tíz labdarúgót igazolunk, akkor is ugyanonnan kellett volna kezdenünk a csapatépítést, vagyis szinte a nulláról.

Mekkora feszültséget szült az, hogy a két legjobban csengő nevű új játékos, Rajczi Péter és Kulcsár Kornél csak egyszer-egyszer volt a kezdőcsapat tagja és más klubokban korábban alapembernek számító futballisták gyakran a lelátóról nézték a meccseket?

Soós Imre: Feszültségnek minden csapatnál lennie kell, ha nem lenne, az azt jelentené, hogy mindenki beletörődik a sorsába. Furán is vette volna ki magát, ha a korábban magasabb osztályban játszó futballista nem morog azért, mert nálunk kevesebb lehetőség jut neki. Azt próbáltuk elérni, hogy rang legyen bekerülni egyáltalán a keretbe is, ennek az elfogadtatása kicsit döcögősen indult, de idővel azért kialakult az alapcsapat, amely jó szériába is került.

Egy kivételével valamennyi meccsen szóhoz jutott, csapatkapitányként tíz gólt is szerzett. Ezek alapján Erős Gábor az ősz játékosa?

Soós Imre: Gabi a hátán vitte a csapatot, kapitányként is példát mutatott, egy-egy nehezebb szituációban tudott lendíteni a szekerünkön. Ez mind-mind amellett szól, hogy ő nyújtotta a legjobb teljesítményt a csapatban, de azért szerencsére másokat is meg lehet dicsérni. Fodor András egy-egy meccset leszámítva végig jól teljesített, a már említett Lucas és Cseri hatalmas mezőnymunkát végzett, Kornutjak Volodimir pedig a középpályás védekezésben járt az élen.

A teljes interjú és a Kisvárda Master Good őszi szereplését statisztikákkal is alátámasztó összeállításunk a Kelet-Magyarország 2015. december 16-i számában olvasható.