Az új törvény védi a bejelentőt

– Az Országgyűlés a közelmúltban elfogadta az új, úgynevezett Panasztörvényt, mely a foglalkoztatók többségét arra kötelezi, hogy egy „belső visszaélés-bejelentési rendszert” hozzon létre és működtessen, amelyen keresztül a foglalkoztatottak bejelenthetik a foglalkoztatóknál tapasztalt visszaéléseket, a szerződéses partnerek és más érintettek pedig akár anonim módon jelezhetik a jogellenes cselekményeket, mulasztásokat – beszélt lapunknak a törvény részleteiről Párkányiné dr. Csurka Edina. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára szerint elengedhetetlen, hogy azok a vállalkozások és intézmények, amelyek a jogszabály hatálya alá esnek, már most megkezdjék a felkészülést a törvényi előírások teljesítésére. A felkészülési idő a vállalkozások foglalkoztatotti létszámától és tevékenységétől függően ugyanis eltérő. 

A főtitkárnak feltettük a kérdést: mikortól és kiket kötelez a Panasztörvény? 

Párkányiné dr. Csurka Edina elmondta, július 24-étől a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásokat, illetve az alkalmazotti létszámtól függetlenül az adótanácsadókat, könyvelőket, könyvvizsgálókat, ügyvédeket, közjegyzőket, ingatlankezelőket, hitelintézeteket, pénzügyi és székhelyszolgáltatókat, a 3 millió forintot elérő vagy annál nagyobb összegű készpénzt is elfogadó kereskedelmi vállalkozásokat érinti az új szabályozás. Az ügyvédekre és a közjegyzőkre vonatkozó szabályozás a jövőben módosulni fog. 
Az idén december 17-étől a legalább 50, de legfeljebb 249 főt foglalkoztató kkv-kra, valamennyi közszférában működő intézményre és a 10 ezer főnél nagyobb önkormányzatokra is kiterjed majd a törvény, 2025. január 1-jétől pedig a helyi önkormányzatok, irányításuk vagy felügyeletük alatt álló költségvetési szervek, tulajdonukban lévő gazdasági társaságok is a jogszabály hatálya alá esnek majd.

Kompetens személy 

De mit jelent ez pontosan a foglalkoztatók számára? A kamara főtitkára erről is beszélt lapunknak. 

– Független és szakmailag kompetens személyt, szervezetet kell megbízni a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására, működtetésére. A rendszer működéséről – így a bejelentés módjáról, a kivizsgálás menetéről és lehetséges következményeiről – részletes tájékoztatót kell közzétenni, gondoskodni kell a bejelentő személyes adatainak védelméről, a bejelentőt pedig meg kell óvni az esetleges hátrányos következményektől is. 

– A kkv-k közösen is üzemeltethetnek belső visszaélés-bejelentő rendszert, a többieknek azonban saját, erre szolgáló bejelentőfelületre, eljárási szabályzatra, szervezeti egységre vagy kiszervezett megbízottra van szükségük. Minden olyan tevékenységet, magatartást vagy egyéb körülményt be lehet jelenteni, amely egyéni érdeksérelmet okozhat vagy okozott. A törvény lényeges pontja a bejelentő védelme – hívta fel a figyelmet Párkányi­né dr. Csurka Edina.

Ellenőrzik majd 

Hozzátette, a kötelezettség teljesítését a foglalkozásfelügyeleti hatóság ellenőrzi majd. Aki a közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el, akárcsak az, aki a visszaélés-bejelentés megtételét akadályozni próbálja. 

– A részletes szabályozás megismerésére és értelmezésére előadást szervezünk kamaránkban: július 13-án 14 órától a résztvevők dr. Bodó Gergely ügyvédnek tehetik fel kérdéseiket – mondta a főtitkár. 

TG