Változások a földforgalmi szabályozásban

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei elnöke szerint szigorú következménye lesz annak, ha valaki nem tartja be a vállalásait (ökológiai gazdálkodás, vetőmag-termesztés, állattartás, földműves státusz), és nem ezen vállalások szerint műveli a földet a terület megszerzése után, akkor öt évig újabb földet sem adásvétellel, sem haszonbérlettel nem szerezhet. Ebben az esetben fontos, hogy a hatóság, amely bejelentés alapján is eljár, először csak felszólítással él, és csak ennek elmulasztása esetén következik be a fent említett szankció.
– Eddig az ökogazdálkodó ranghelyéhez elegendő volt húsz kilométeren belüli lakóhellyel rendelkezni, tehát a két településsel arrébb lakó ökogazda még a helyben lakókat is megelőzte. Az új szabályozás ezen most szigorít, és csak a helyben lakó személyek hivatkozhatnak erre a ranghelyre. Földvásárlás esetén a vételárat transzparens módon, átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezés útján kell majd teljesíteni. Fontos megjegyezni, hogy ez alól lesznek életszerű kivételek, így nincs szükség banki műveletre vagy ügyvédi letétre a közeli hozzátartozók közötti adásvételélnél vagy a gazdaságátadásnál – mondta portálunknak Rácz Imre.

A NAK vármegyei elnöke szerint innentől kezdve nem lehet külön rendelkezést előírni a szerződésben az elővásárlásra jogosultra. Az is változás az eddigiekhez képest, hogy az adásvételi vagy a haszonbérleti szerződés már nem tartalmazhat külön rendelkezést az elfogadó nyilatkozatot tevő személyre. Arra ugyanis sok példa volt, hogy a szerződésben előírták, hogy ha valaki „rájelentkezik” a szerződésre, akkor a a „rájelentkező” az elfogadó nyilatkozat megtételétől számított öt napon belül köteles megfizetni a vételárat. Ez már önmagában is távol tartotta a többi gazdálkodót az elővásárlási vagy előhaszonbérleti joguk gyakorlásától. Ilyen kikötésre mostantól már nincs lehetőség a szerződésben.

Az új szabályozás kitér egy új fogalomra, az úgynevezett egybefoglalt vételárra.

– Egybefoglalt vételárról beszélünk, ha több földet egy szerződéssel kívánnak eladni és a vételárat is egybefoglaltan tüntetik fel a megállapodásban. Ennek az a jelentősége, hogy az egyes földekre ilyenkor külön-külön nem lehet elfogadó nyilatkozatot tenni, csak az összes területre együttesen. Viszont, ha valakinek akár csak az egyik földre is fennáll az előhaszonbérleti joga, akkor őt az összes föld esetében ezen a ranghelyen kell figyelembe venni. Ez alól csak a tulajdonostárs a kivétel. A jogszabály garanciális okokból csak bizonyos feltételek megléte esetén teszi lehetővé az egybefoglalt kikötést. Ezek a feltételek: ha a területek egymással szomszédosak, vagy ha a földek bejegyzett földhasználója legalább három éve ugyanaz a személy és a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek. Akkor is van lehetőség az egybefoglalt vételárra, ha a vevőnek a cége legalább 3 éve használja a földeket. Ugyanez igaz az egybefoglalt haszonbérre is. Fontos, hogy a céges földhasználat továbbra sem biztosít elővásárlási jogot a cég tulajdonosának – hívta fel a figyelmet a vármegyei elnök. Rácz Imre hozzátette, kisebb szigorításokat vezettek be abban az esetben, mikor valaki a saját cégének ad bérbe saját tulajdonú földet.
– Amennyiben valaki a saját földjét bérbe adja a saját cégének, csak akkor mentesülhet a hatósági jóváhagyás alól, ha a bérbeadó legalább 1 éve már a cég tulajdonosa, és legalább 25 százalékban. Ezen a téren viszont további javaslatokat tervezünk megfogalmazni a döntéshozók felé az esetleges további visszaélések megakadályozása érdekében – fogalmazott lapunknak a szervezet vármegyei elnöke.

Rácz Imre folytatta a változások felsorolását: pontosítás történt az állattartó előhaszonbérleti jogával kapcsolatban.

– A volt haszonbérlővel, illetve az ökogazdálkodóval és a vetőmagtermesztővel azonos ranghelyen illeti meg az előhaszonbérleti jog az állattartót. Ennek feltétele ezután is az, hogy a gazdának, cégnek helybelinek kell lennie, az állattartó telep pedig csak 20 kilométeren belül lehet. Ez tehát nem változik, a módosítás csak egyértelművé tette ezt a szabályt – nyomatékosított Rácz Imre, akitől megtudtuk, a földvédelmi járulék mértékéke az eddigi összeg háromszorosára emelkedett.
Rácz Imre rámutatott: ha egy termőföldet vagy annak egy részét kivonják a művelésből (jogilag ezt „más célú hasznosításnak” nevezik), akkor főszabály szerint ezután földvédelmi járulékot kell fizetni. Ennek az összege január 1-től már a háromszorosára növekedett, a pontos összegét pedig az ide vágó jogszabály alapján számíthatjuk ki: a termőföld aranykorona-értékét kell felszorozni a 2007. évi törvény 1. mellékletének táblázatában foglalt szorzószámokkal. Vannak azonban kivételek is, amikor nem kell ezt a tételt megfizetni, ebbe a körbe tartozik a mezőgazdasági épület vagy eszköz kihelyezése, az öntözési célú vízi-létesítmény létrehozatala vagy a csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó létesítése.