Megtestesítői a múlt értékeinek

Kincsek tárháza a megyei levéltárban egy családtörténeti kutatáshoz
Kincsek tárháza a megyei levéltárban egy családtörténeti kutatáshoz - © Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza, Vasmegyer – Megyénk legősibb családjainak egyikével ismertette meg a közönséget a levéltár.

Ősi magyar család tagjának lenni nem csupán kiváltság, sokkal inkább kötelesség: a nemzeti, s benne a nemes családi hagyományok, a magyar kultúra megőrzésének a kötelessége.

A nagyapám, dr. Megyery Pál a család latin nyelvű dokumentumait magyar nyelven is olvashatóvá tette.” Megyery Pál

A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára egykor abból a meggondolásból indította el A múltról mindenkinek című sorozatát, hogy erre minél több jó példával szolgáljon, s hogy az intézmény által őrzött közigazgatási iratok mögött megismerhessük az embert, s a családját, amelyhez tartozott.

„Kutyabőrök” másolatai

Legutóbb a Megyery-családról hallhattunk a Megyeryek idősebb ágának kései leszármazottjától. Megyery Pál – a Pálok között az ötödik – nem csak a szívének kedves őseire emlékezett, azokról a családi ereklyékről is mesélt, amelyeket a megyei levéltárnak adományozott, mindjárt öt, 1526 – vagyis a mohácsi vész – előtti oklevéllel gazdagítva a közgyűjteményt.

A családi legendárium szerint a Megyeryek a honfoglaló Megyer-törzstől eredeztetik magukat, ám a találkozón jelen lévő dr. Németh Péter címzetes múzeumigazgató arra figyelmeztetett, hogy mindez a mai ismereteink alapján aligha bizonyítható. Mindemellett tény: az első írásos említésük – a honfoglaló ősökre is utalva – 1294-ből való, az oklevelet még Nagy Lajos király adta ki, amit később – egy feltételezhető birtokvita kapcsán – Mátyás királyunk is megerősített.

Fotó: Sipeki Péter Fotó: Sipeki Péter ©

A család – amely alispánokat, szolgabírókat adott a megyének – Vasmegyeren, Kemecsén, Tiszarádon, Ibrányban számlálta birtokait, s egy-egy tagjuk olyan fejedelemasszonyok mellett tölthetett be titkári hivatalt, mint Zrínyi Ilona vagy Báthory Zsófia. A leleszi konvent kolostorában (a mai Szlovákia területén) őrzött családi dokumentumok jelentős része a 2. világháború idején és azt követően megsemmisült. Ma már szinte alig tudnánk valamit a Megyerykről, ha nincs az 1861-ben született dr. Megyery Pál. Lugossy Józsefet idézve úgy tartotta: „Aki múltjára érzéketlen, szebb jövőre érdemtelen.”

Megőrizni a jövőnek is

– Ő látott hozzá, hogy feljegyzéseket készítsen a fennmaradt iratokról. De nem csupán rendszerezte ezeket, a latin nyelvűeket magyarul is olvashatóvá tette – mesélte Megyery Pál. Az ő nagyapjának köszönhető tehát, hogy ma többet is tudhatunk Megyery László egykori alispánról, a kisvárdai várkapitányról, Megyery Miklósról, vagy a politikusnak sem utolsó, gazdálkodó Megyery Ferencről, Báthory Zsófia – a nagyasszony miatt háromszoros hitváltó – titkáráról.

Dr. Megyery Pál 1934-es halála után az iratokkal már kevésbé volt képes foglalkozni a megélhetésért küzdő család. Egy jelentős részük – közel 400 okirat – Pozsonyba került, azokból ma is csemegézhetne az elhivatott kutató, a többit pedig Pali bácsi édesapja, Megyery László próbálta újra rendbe rakni a ’70-es években.

S mivel 1956-ban 12 Megyery hagyta el az országot – Csaba, Pál bátyja például Németországba disszidált, az ÁVO börtönében is sínylődő huszárhadnagy Tamás pedig Kanadában telepedett le – az értékes irathagyaték kezelésének gondja az 1938-ban Nyíregyházán született Megyery Pálra szállt.

Hatalmas családtörténet

– Úgy ítéltem meg, hogy a levéltárban lesz a legjobb helye annak a közel 150 emléknek – fényképeknek, leveleknek, örökösödési, üzleti szerződéseknek, munkavégzéshez kapcsolódó dokumentumoknak – a többi, családunkra vonatkozó, és itt fellelt több mint 900 adat mellett – tette hozzá a két húgát is magával hozó, 80 esztendős leszármazott, aki két fiúgyermek apja, három fiúunoka nagyapja.

Aztán az előadás hátralévő részében hosszan mesélt még az egykori várjobbágy ősökről, a házasság révén hozzájuk kapcsolódó csebi-Pogány-családról, vagy a tüzérszázadosi rangban leszerelt nagybátyjáról, Megyery Pálról, aki 110 hold vitézségi kárpótlását kamatoztatva hozott létre Vasmegyeren egy mintagazdaságot. Az ott bevezetett vendégkönyvben 1920-tól 1944-ig illusztris történelmi személyiségek aláírásai sorakoznak ma is.

MJ


Tárgyaikban élnek tovább

Sokat köszönhetnek a mai genealógusok Megyery István ügyésznek, az első jelentős családfakutatás elindítójának, akiből 1909-ben lett királyi kamarás. A koronaügyész-helyettésként nyugdíjba vonuló Megyery hagyatékából egyébként két pecsétnyomót is őrzött a család, amiből az egyiket a levéltárnak adományozták. Volt egy harmadik is, oldalán egy-egy ágaskodó oroszlánnal, az alján héber írásjellel, ami azt igazolta, hogy a pecsét birtokosa az izraeliták végrendeletét is őrizhette a megyében.



Nyíregyháza.
SZON.HU






hirdetés