Az ország és Európa biztonsága a tét – Interjú: Simicskó István honvédelmi miniszterrel

Akt.:
KFOR visszafogadó ünnepség Nyíregyházán – katonáink azokban a térségekben is becsülettel szolgálnak, ahonnan a legfőbb utánpótlást kapja a tömeges migráció
KFOR visszafogadó ünnepség Nyíregyházán – katonáink azokban a térségekben is becsülettel szolgálnak, ahonnan a legfőbb utánpótlást kapja a tömeges migráció - © Fotó: HM
Nyíregyháza – Fel kell készülni a jövő biztonsági kihívásaira – hívja fel a figyelmet a honvédelmi miniszter.

A térség meghatározó haderejévé válhat a Magyar Honvédség – erről is beszélt portálunknak a tárca vezetője.

A változatos szolgálat rengeteg plusz­ismeretet nyújt.” Simicskó István

A határvédelem immár két éve állandósult feladat, fokozott kihívás a Magyar Honvédség számára – győzik még erővel, energiával?

Simicskó István: A magyar kormány elsődleges feladata a magyar emberek védelme, az ország biztonságának garantálása. Ennek érdekében 2015 nyarán, látva a hazánk felé áramló ellenőrizetlen embertömegeket, komoly lépésre szánta el magát. Először ideiglenes biztonsági határzárat emelt a Magyar Honvédség – együttműködve a belügyi szervekkel – a magyar–szerb, majd a magyar–horvát határszakaszon. Ennek kiépítésében több mint 7000 katona vett részt, váltott műszakban, emberfeletti teljesítményt produkálva. Azóta pedig a magyar katonák a rendőri erőket kiegészítve és segítve folyamatosan ott vannak a déli határaink mentén: az elmúlt két év során összesen több mint 17 ezer katona működött közre valamilyen formában a határok védelmében. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a kormány helyesen döntött: az ország felé irányuló illegális migrációt sikerült megállítani, a balkáni útvonalat lezárni. Így az intézkedés nemcsak sikeres, hanem példamutató is volt, hiszen látva hazánk magatartását, más országok kormányai is – később ugyan, de – hasonlóan cselekedtek. Noha a határzár jelentősen elősegítette nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió határainak védelmét, mégis úgy véljük, hogy a migráció továbbra is komoly fenyegetést jelent a térségben. Ezért jelenleg is több ezer katona szolgál a határok mentén úgy, hogy szükség esetére további ezrek állnak tartalékban. Hovatovább, egy nemrégiben publikált NATO-tanulmány például azt prognosztizálja, hogy 2020-ig 60 millió migráns kel majd útra Afrikából Európa felé. Úgy gondolom, hibát követnénk el, ha figyelmen kívül hagynánk a tényeket és jelzéseket.

A migránsválság kezelésében lassú, de markáns fordulat tapasztalható, ma már több ország együtt őrködik az EU különböző határszakaszain. Hogyan jellemezhető ebben a magyar katonapolitikai, katonadiplomáciai háttérmunka?

Simicskó István: Az elmúlt két évben szemléletváltás történt a menekültválság ügyében, és mint mondtam, jó néhány ország követte a példánkat. Azonban a visegrádi országok támogatása már a válság kezdetén, 2015-ben is megnyilvánult, és nem csak politikai szinten. Lengyelország eszközöket biztosított, a cseh és szlovák katonák logisztikailag támogatták hónapokig a határon szolgáló magyar katonák munkáját 2015-ben, az osztrák hadsereg pedig 2016 őszétől műszaki kontingenssel segíti a határ menti feladatok ellátását. Ez az összefogás nemzetközi szinten is példaértékű, és nemcsak önmagáért beszél, de jól érzékelteti szövetségeseink irántunk való szolidaritását, valamint az akkori helyzet súlyosságát is. A visegrádi négyek szövetsége – amelynek elnökségi feladatait jövő júniusig Magyarország látja el – kiemelten fontos számunkra. A tagállamok mind elkötelezettek az együttműködés iránt, a lengyel, cseh és szlovák partnereinkkel továbbra is kitartunk a migrációs válságról eddig vallott elveink mellett. Éppen ezért a visegrádi partnerek határozatot hoztak: felajánlják az Európai Unió külső határaival rendelkező tagállamoknak, hogy szükség esetén részt vesznek ezek védelmében. Itt szeretném kiemelni, hogy amikor a rendőreink és katonáink a biztonsági határzárral kiegészítve védik Magyarország határait, azzal együtt a schengeni határokat és Európát is védelmezzük. Bár váratlan és rendkívüli kihívások elé állított a két éve eszkalálódott migrációs válság, a magyar rendvédelmi szervek, a honvédség és a titkosszolgálat egyaránt helytálltak, mind technikailag, mind emberileg. Olyannyira, hogy közben tőkét is tudtunk kovácsolni a helyzetből, és a menet közben felhalmozott tudást és tapasztalatot a Közép-európai Védelmi Együttműködés (CEDC) keretein belül át is adtuk a szövetséges tagállamoknak.

A honi határvédelem komoly katonai erőket köt le, emellett hogyan oldható meg a szövetségi rendszerből adódó kötelezettségek teljesítése, mint például a missziós jelenlét a válsággócoknál?

Simicskó István: A NATO szövetségében vállalt katonai feladatainknak továbbra is eleget teszünk, így 3 földrész 11 országában, mintegy 1000 fővel vagyunk jelen, többek között Irakban és Afganisztánban is. A Magyar Honvédség missziói éppen azokon a területeken tevékenykednek, amelyek a legfőbb utánpótlását adják a migrációnak. Katonáink azért dolgoznak, hogy elejét vegyék annak, hogy tömegek kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket. Ugyanakkor kiemelkedő jelentőségű, hogy a balkáni térség stabilitásának megőrzésében is aktívan részt vegyünk. A külszolgálatokban szerzett értékes tapasztalatok nagy segítséget nyújtanak a déli határnál végzett munkában is, hiszen a missziót megjárt katonák jól ismerik a kibocsátó országok szokásait, az ott élő emberek gondolkodásmódját, valamint a taktikai és technikai elemek alkalmazását magas szinten, éles helyzetekben sajátítják el. A két feladatrendszer, ha úgy tetszik, kiegészíti egymást.

Többször nyilatkozott arról: az a cél és terv, hogy a honvédségünk haditechnikai szempontból is meghatározó legyen a térségben – mit jelent ez?

Simicskó István: A magyar kormánynak, az országnak, ezzel együtt hazánk haderejének, a Magyar Honvédségnek is szé­leskörűen fel kell készülnie a jövő esetleges biztonsági kihívásaira, az abból eredeztethető fenyegetettségre, hogy azokra – ahogy tette ezt a migrációs válság esetében is – hatékonyan tudjon reagálni. Magyarország gazdasági teljesítőképességének köszönhetően most teremtődtek meg a kedvező feltételek ahhoz, hogy hosszabb távon tervezhessük a hazai honvédelmi képességek fejlesztését. Ezért ebben az évben elindítottuk az elmúlt negyedszázad legátfogóbb és legkomplexebb ilyen jellegű stratégiai tervét, a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot. Ez egy valós, kormányzati ciklusokon átívelő tízéves terv, amelynek célja, hogy egy ütőképes, modern, jól felszerelt és kiképzett haderő álljon a haza szolgálatában. Szeretnénk, hogy a tízéves ciklus végére a Magyar Honvédség a térség egyik meghatározó haderejévé váljon. A program első és legfontosabb eleme az ember, azaz a katonaközpontú megközelítés. Ennek homlokterében az egyéni harcászati felszerelés korszerűsítése, az illetmények emelése és a kiszámítható életpálya megteremtése áll, azokra a katonákra fókuszálva, akik ma is egy rendkívül komoly és szerteágazó feladatrendszerben végzik munkájukat. Ezzel is kifejezzük a megbecsülésünket a katonák felé. A program honvédelmi ágának egyik kiemelt célkitűzése a hivatásos és szerződéses állomány feltöltöttségének, a haderő megtartó erejének növelése. Ezzel egyidejűleg szintén lényeges feladat az Önkéntes Tartalékos Rendszer átfogó, területi alapon történő megújítása. A folyamat részeként éppen október elején tett esküt több mint 600 új önkéntes tartalékos katonai szolgálatot ellátó állampolgárunk. A tízéves ciklus végére azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az ország valamennyi járásában legyen egy kiképzett és felkészített önkéntes területvédelmi tartalékos egység. Emellett a honvédelem fejlesztése, az utánpótlás biztosítása érdekében is fontos a civil társadalom megnyerése a honvédelem ügyének. Ezért hoztuk létre a Honvédelmi Sportszövetséget, amely a szabadidősportokon keresztül kívánja megszólítani a társadalmat.

Egyre népszerűbb a katonai hivatás: milyen életpályamodellt nyújt ehhez a honvédség?

Simicskó István: A katonai pályát elsősorban azok választják, akiket az érdekes, kihívást jelentő feladatok, valamint a katonai élet iránti vonzalom motivál, emellett hosszú távú, stabil hivatást, kiszámítható jövőt szeretnének biztosítani maguknak és családjuknak. A változatos és embert próbáló szolgálat rengeteg olyan plusz ismeretet, készséget és ezzel együtt tudást nyújt, amelyet hazánkban a Magyar Honvédség kötelékében valóban meg lehet szerezni, és nem elhanyagolható tényező az sem, hogy ezt akár fejleszteni vagy kamatoztatni is tudja a vállalkozó szellemű fiatal. Számomra elsődleges fontosságú a katonák és szolgálatuk megbecsülése, elismerése. Egzisztenciális szempontból komoly vonzerőt jelent a kiszámíthatóság, amit a nemrégiben elindult honvédelmi életpályamodell bevezetésével teremtett meg a tárca. Ez magában foglalja a megemelt és 2019-ig folyamatosan növekedő illetményt, amely 50 százalékos növekedést jelent 2015-höz képest, a kiszámítható és tervezhető előmeneteli rendszert, valamint a lakhatási támogatást és a 2017. január 1-jétől élő honvédelmi egészségkárosodási ellátás rendszerét. Ez utóbbi azok számára jelent biztos jövőképet és tisztességes megélhetést, akik legalább tíz év szolgálati idő után valamely baleset vagy betegség miatt egészségügyileg alkalmatlanná válnak a katonai szolgálatra, illetve adott szolgálati beosztásuk ellátására. A fenti intézkedések nyomán érzékelhetően nőtt a szervezet vonzereje és megtartó ereje egyaránt. 2009-hez képest háromezer fővel nőtt a honvédség kötelékében dolgozók létszáma, csak az idén több mint 600 fővel.

Megyénkben, Tiszalökön született: mennyire tartja a kapcsolatot szűkebb hazájával?

Simicskó István: Számomra nagyon fontosak a családi kötelékek, a gyökerek, az otthon. Bár Tiszavasváriban nőttem fel, mégis Tiszalököt tekintem a szülőotthonomnak; a térséghez a mai napig ezer szállal kötődöm. Amikor csak tehetem, hazalátogatok a rokonsághoz, találkozom a régi barátokkal, ismerősökkel, illetve nagy örömmel teszek eleget a régióból érkező felkéréseknek is: legutóbb például a Veterán Birkózó Magyar Bajnokság fővédnökeként látogattam el Miskolcra, de a nyár folyamán is részt vettem olyan, megyei szinten népszerű eseményeken, mint a Bogáti Forgatag vagy a Tiszavasvári Járási Gasztro Piknik. Mindig nagy öröm, feltöltődés ide visszatérni.

KM



Tiszalök.
SZON.HU






hirdetés