„Meg kell keresni a Rori-bútort!”

„A sejtésem, hogy nincs meg a bútor. Ha mégis, akkor mutassák meg, engedjék, hogy szakértők felbecsüljék” – mondta portálunknak Tóth-Szabó Istvánrégiségkereskedő, aki szombati, Nyomtalanul tűnt el a Rori-bútor? című cikkünk kapcsán kereste fel szerkesztőségünket.
Mint arról beszámoltunk az egykori miskolci Roráriusz cukrászda bútora eltűnt, illetve állítólag megvan, egy raktár mélyén porosodik. A tulajdonos nevében Barkóné Szabó Éva, a Pannónia szálló ügyvezető igazgatója nyilatkozott korábban portálunknak: „A privatizáció előtt a Hungarhotels tulajdona volt az épület, az ÁVÜ eladta, a bútorral együtt. 15 éve folyik a tárgyalás ebben az ügyben.
Az ügyvezetőt pénteken kértük, hogy lefotózhassuk a bútorokat. A válasza nem volt, arra hivatkozott, hogy a raktár leghátsó részében vannak, nem tudják kipakolni. Szerinte nincs is értéke a berendezésnek, roncshalmaz az egész – fogalmazott –, csupán eszmei értéke van.

Bíróságra

A Magyar Vendéglátóipari és Kereskedelmi Múzeum ezt másképp gondolja, Kiss Imreigazgató így nyilatkozott portálunknak: annak idején az Állami Vagyonkezelői Ügynökség (ÁVÜ) privatizálta az épületet, de elfelejtették elmondani a tulajdonosnak, hogy ezzel együtt a bútor nem lett a tulajdonuk. A szerződésük alapján csupán kölcsön kapták. A múzeum követeli vissza a bútort, hiszen az a magyar állam tulajdona. A mostani helyzet szerint úgy tűnik, hogy a bíróság dönt majd a Rori-bútor sorsáról.”

30 millió?

Feltéve, ha megvan a berendezés, mert ezt többen kétségbe vonják. Köztük Tóth-Szabó István is, aki elmondta: nem igaz, hogy értéktelen a bútor, az eszmei mellett forgalmi értéke is van. Ahogy kiszámolta akár 30 millió forintot is érhet (az ülőgarnitúra asztallal együtt akár fél millió forint is lehet, a pult – mivel igazi ritkaságról van szó – körülbelül 20-25 millió forint), hiszen biedermeier ülőgarnitúrákról, pultról van szó, amelyeket az 1800-as években készítettek.
Az ügyvezető igazgató arról is beszélt, hogy a bútorok egy része csupán utánzat. A régiségkereskedő szerint ez nem állja meg a helyét, hiszen az utánzat minőségében gyengébbet jelent. Ő másolatnak nevezte a berendezés egy részét, ami azt jelenti, hogy szakszerűen, míves, nemes anyagból, nagy szakértelemmel készült bútorról van szó.

Talán csak álom

A 24. órában vagyunk, a bútort meg kell keresni, helyrehozni, és amennyiben lehetséges kiállítani – mondta Tóth-Szabó István. Más városokban a régi cukrászdák berendezését meghagyták, ebben működnek tovább – tette hozzá. Micsoda felháborodás lenne például Szegeden, ha a híres Virág cukrászda bútora egyszer csak eltűnne – hangsúlyozta. Éppen ezért – folytatta – a bútort meg kell keresni, hiszen értékét növeli, hogy a város egyik büszkesége, valamint iparművészeti ritkaság is.
Tóth Szabó István egy felajánlást is tett, amennyiben megvan a bútor, és a város kiállítja, akkor minden olyan tárgyat, amely beleillik annak stílusába, ingyen bocsájtja a kiállítás rendelkezésére. Mint mondta erre biztatja majd kollégáit. Valamint – tette hozzá – több miskolci vállalkozó is adna pénzt, hogy újra látható legyen a Rori-bútor. „Ez talán csak álom, de bízom benne, hogy egyszer valóra válik” – mondta.

Kapcsolódó anyag:

• Nyomtalanul tűnt el a Rori bútora Miskolcon?
• Villanyrendőr: legalább nosztalgiából