2008.04.16. 15:35
Grafikák, rajzok a pokolból
<p>Miskolc - A holokausztot, a háborút ábrázolta megrendítően Ámos Imre, kiállítása csütörtökön nyílik a Miskolci Galériában. Ámos Radnótival vonható párhuzamba, az élete majdnem úgy alakult, mint a költőé. <A href="http://www.boon.hu/hirek/im:boon:newspaper-emtippek/cikk/az-antal-lusztig-gyujtemeny/cn/boon-news-em_01-20080326-012014"><IMG height="13" src="http://www.boon.hu/bilder/icons/download.png" width="13" border="0" /><B>Az Antal-Lusztig gyűjteményről </B></A><dia width="900" height="700" alt="Ámos Imre kiállítása a Miskolci Galériában 2008.04.16."><a href="about:blank" onclick="return open_window( /pubs/Bildserie/_mos_Imre_ki_ll_t_sa_a_Miskolci_Gal_ri_ban_/index.shtml , SERIE ,900,700)"><img src="http://apps.boon.hu/bilder/icons/kamera.png" border="0" width="13" height="13" alt="Ámos Imre kiállítása a Miskolci Galériában 2008.04.16." /></a></dia></p>
Radnóti Miklós: a nevét mindenki ismeri. Nos, Ámos Imre vele vonható párhuzamba, az élete majdnem úgy alakult, mint a költőé, csak épp őt – sok-sok írása mellett – festményei, grafikái tették híressé. Ő is ugyanúgy egyetemes rangra emelte a zsidók kirekesztésének megfogalmazását mint Radnóti. Mindezt Egri Máriától tudtuk meg, aki kedden a Miskolci Galériában járt, hogy megrendezze a kiállítástÁmos Imregrafikáiból. (A művészettörténész több könyvet, tanulmányt írt Ámos Imréről.) Aközben beszélgethettünk vele, miközben a falra kerültek a képek.
Rajz nyírfakéregre
Ámos Imrének, mesélte még Egri Mária, tavaly ünnepeltük a centenáriumát: 1907-ben született. 1929-től járt a képzőművészeti főiskolára, a 30-as években már ismert művész volt. Az évtized végétől már nem lehettek kiállításai. A holokausztot, a háborút a saját bőrén tapasztalta, s nem később írt róla, rajzolta meg, hanem közben. A munkaszolgálat alatt pokolból szóló verseket ír, rajzocskákat készít egy-egy páfrányra, nyírfakéregre, kidobott cetlikre. Egyik alkalommal a Szolnok - Jászberény közti vasúti vonalon dolgozott, ahol egy sima kockás füzetre tett szert, ebbe készültek utolsó, megdöbbentő rajzai. (S ki tudja, hány veszett el. Volt, hogy elvették tőle az összest a határon, hazafelé jövet.) 1944-ben sokadszor hívják be, eltűnik, nem tudni, hogyan és hol halt meg.
Zsidó ünnepekről
Életének fontos momentuma még a házassága: felesége, aki Anna Margit néven volt kiváló festőművész, és akire mint porcelánbabára, úgy vigyázott. Anna Margit volt, aki később gondozta férje hagyatékát, állíttatta ki műveit.
A kiállításon – nézelődtünk Egri Máriával a képek között – Ámos Imre utolsó korszakából is látható néhány mű. Kuriózum még az a tizennégy linólenyomat, amelyen a tizennégy legfontosabb zsidó ünnepet ábrázolja: a 40-es években a vallás megtartó erejével akart társainak erőt sugározni.
Zártkörű fogadással nyit a tárlat |
Olyan kiállítássorozatot szeretnének, amely a XX. század klasszikus művészeinek főműveit mutatja be, avatott be minket Bán András, a Miskolci Galéria igazgatója az elképzeléseibe. Arra törekednek, hogy – mivel az intézménynek a grafika, a papíralapú munkák terén vannak hagyományai – főleg olyan szerzőket válogatssanak ki, akiknek művészetében ez az irány jelentős. Ezért nem véletlen, hogy épp most mutatják be Ámos Imre műveit is. Ebből a generációból jövőre Szalay Lajos munkáiból rendeznek kiállítást (most lesz a centenáriuma), és később az Antal- Lusztig gyűjteményből több szerző műveit – Tornyai Jánosét, Anna Margitét, Nemes Lamperthét – is bemutatják majd. Bán András még megjegyezte, nem olyan egyszerű egy ilyen kiállítást megszervezni, katalógus nélkül nem is érdemes, márpedig egy ilyen, a kiállítás anyagát bemutató füzetecskét kiadni nagyon drága. Szerencsére Ámos Imre tárlatához, amely a debreceni MODEM-ből érkezik, a katalógust is megkapja az intézmény. A mostani tárlatnak egyébként nem lesz hivatalos megnyitója. Egy zártkörű fogadást tart csak a galéria, ahová egy alakulóban lévő – műgyűjtéssel foglalkozó– baráti kört hívnak. Nekik adhat majd gyakorlati tanácsokat Antal Péter műgyűjtő, az említett gyűjtemény egyik tulajdonosa. |
