Az árvízi védekezéstől a cigány-magyar együttélésig

Hernádkércs - A cél az, hogy a felépített közösségek önállóan is boldoguljanak, egyedül is találjanak megoldást problémáikra.

A lakosság számára szervezett - árvízi védekezésre, katasztrófák kezelésére felkészítő – tréningen vettek részt pénteken a hernádkércsiek. Az érdeklődő helybeliek közül tizennyolcan elméletben és gyakorlatban is megismerkedhettek a védekezési lehetőségekkel, ehhez katasztrófavédelmi szakemberek nyújtottak nekik segítséget.

A tavalyi árvíz során többen a gyakorlatban már elsajátították az alapvető mozdulatukat, a jelenlévők jó része számára állandó veszélyforrást jelent a Hernád közelsége. A település körül körgát épül, amivel jól haladnak, de még nincsen teljesen készen – az őszi esők pedig már nem váratnak sokat magukra.

Ottjártunkkor már a védekezés gyakorlati részével ismerkedtek a helyiek, akiket igyekeztek azok közül összeválogatni, akik számára új ismereteket nyújt a tréning – mert aki tavaly heteket töltött a gáton, az már megtanulta, hogyan kell tölteni, hajtani, egymásra rakni a homokzsákokat. A munkát Dsupin Gyula katasztrófavédelmi szakember irányította, az ő instrukciói alapján álltak csatárláncba az emberek, majd a megtöltött zsákokat szabályosan egymásra rakták. A résztvevők mindegyike megtanulhatta a szükséges mozdulatokat, amiket egy esetleges katasztrófahelyzetben majd ők is továbbadnak a felük együtt védekezőknek.

Egymásra épülő tréningek

Dernei Balázs, a tréninget szervező Abaújrakezdés Közhasznú Egyesület titkára elmondta, a pénteken megtartott hernádkércsi védelmi tréning csak egy azon programok sorából, amelyeket az elkövetkező két és fél év során tartani fognak. A „Felkészülés a haváriákra” tréninget a „Szárnyakat adni a malacnak” térségi fejlesztőprogram részeként rendezték meg. A „szárnyas malac” során a szervezők felmérik, hogy a szikszói kistérség településeiben milyen közösségi kapacitás rejlik, és hogy milyen problémákkal küzdenek; ezekre igyekeznek együtt megoldást találni.

Ehhez először közösségekre van szükség. Ahogy Dernei Balázs kifejtette, a közös munka, a tréningek segítenek egy tevékeny, saját magán is segíteni képes csoport létrehozásában. A közösségek aztán az együtt végzett munka során kiválasztják a saját vezetőiket - a tréningek alkalmával hamar kiderül, kinek a szavára adnak a többiek, ki az, aki képes összefogni, irányítani őket. A „malacröptetés” következő állomása az lesz, hogy ezeket a ténylegesen választott vezetőket készítik fel, hogy a többiek nevében is tárgyalni tudjon, a csoporton kívülállókkal szemben is képviselni tudja övéi érdekeit. A cél az, mondta Varga Péter, az egyik helybeli – aki egyébként maga is vidékfejlesztési szakember –, hogy a projekt végén el lehessen engedni a közösségek kezét, hogy azok már önállóan boldogulni tudjanak.

Problémafelvetéstől a megoldásig

Ahány település, annyiféle tréninget, programot szerveznek, hiszen az árvíz által nem veszélyeztetett településen nem lenne sok értelme homokzsákokkal viaskodni. A tréningekről Dernei Balázs elmondta még: azok egymásra épülnek; az egyénektől indulnak el, és tartanak a közösségek irányába, végül eljutnak a csoportok közti kommunikációig. A mostani tréninget életvezetéssel kapcsolatos program követi majd, aztán több lépcsőfokon át eljutnak a cigány-magyar együttélésig, az esetleges konfliktushelyzetek közös megoldásáig.

Miért pont szárnyas malac?

„A szárnyas malac az emberi tenni akarás, a remény és a felfelé vágyakozás jelképe – és példaképe, valamint segítője lehet azoknak, akik mélyszegénységbe születtek, de ki akarnak törni a kilátástalan, reménytelennek tűnő élethelyzetből” - ad választ a címben feltett kérdésre a Támop-támogatott projekt honlapja.

ÉM-SZP