2019.01.25. 15:04

Tetemek tízezrei a megyében - Tömeggyilkosok, akikre nem tudunk haragudni

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos, évenként megismételt felmérést hirdetett, az erdei fülesbaglyok telelőhelyeinek 2019-es felmérése a napokban ért véget.

- A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) megyei szakemberei és az MME Szatmár-Beregi Helyi Csoport aktivistái is csatlakoztak a felméréshez - tájékoztatott Hunyadi Tünde. A HNPI munkatársa az eredményekről szólva elmondta: - A szakemberek segítségével 105 településről 129 adatot vettünk fel megyei szinten, 72 esetben volt sikeres a keresés, ezen belül 47 helyszínen találtunk tíz példány feletti gyülekezőhelyet. Azonban 57 felkeresett, potenciális nappali gyülekezőhelyen nem találtunk telelő madarat. A négynapos felmérés során 1119 erdei fülesbaglyot sikerült megszámlálnunk.

Elköltöztek az ibrányi fülesek?

- Mint minden év elején, most is ez a program az első, mely a szabadba hívja a természet- és madárbarátokat. Ez egy nagyszerű alkalom arra, hogy megismerkedjünk az erdei fülesbaglyokkal és gyönyörködjünk bennük, mindamellett, hogy hasznos tevékenység is - fogalmazott Rutkai Tamás, a felméréshez szintén csatlakozó Ibrány és Térsége Természetvédelmi Egyesület (ITTE) koordinátora.

- Egyesületünk igyekezett a számlálás előtti napokban felmérni városunk és környékének telelőhelyeit, de nem találtunk új nappalozóhelyet - igaz, az évtizedek óta megszokottnál egy utcával lejjebb, négy fenyőfán számoltuk meg a baglyok zömét. A költözés okát nem tudjuk, s azt sem, hogy ez a régi csoport, esetleg egy új.

- Az első állomásunk az eddigi törzshely volt, ahol csupán három baglyot számoltunk, majd sétáltunk egy percet, és az új helyen harmincat találtunk. Ez a szám a sűrű örökzöldek miatt még nagyobb is lehet, de csak a biztos adatokat továbbítjuk az MME-nek - taglalta Rutkai Tamás.

- Előfordulhat, hogy több helyen is meg lehet őket találni településünkön, de ehhez több ember segítsége kellene. Amennyiben csupán ezekre az adatokra támaszkodunk, ez a 33 bagoly minden hónapban legalább 1500 rágcsálótól szabadít meg bennünket. Becsüljük meg őket, és ne haragudjunk azért a kis piszokért, ami ennek a rendkívül hasznos vadászatnak a mellékterméke! - tette hozzá.

Bio-rágcsálóirtók

Az erdei fülesbaglyokra jellemző, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország "bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma az ezer példányt is meghaladja.

Az egyik legfőbb vonzerő számukra a település környéki gyepek és szántók gazdag kisrágcsáló-kínálata, ami a magyarországi enyhe teleken - a sarkkörön túli területekhez viszonyítva - könnyen és nagy biztonsággal hozzáférhető táplálékbázist jelent számukra. Ezeket könnyebben és zavartalanabbul érhetnék el, ha az agrárvidék fáin, facsoportjaiban, mezővédő erdősávjaiban töltenék a nappalokat, csakhogy a sík- és dombvidékek lombhullató fáinak csupasz ágain gyülekező bagolytömegek nagy vonzerőt jelenthetnének az olyan ragadozómadaraknak, mint a parlagi sas, a héja, az egerészölyv vagy a kerecsen- és a vándorsólyom, amelyek termetüknél fogva potenciális veszélyesek lehetnek az erdei és a réti fülesbagolyra. A veszély a belterületen kiküszöbölhető, mivel ezek a fajok - a héja kivételével - nem szívelik az ember közelségét.

A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke, ugyanis a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három - kemény fagyok idején akár négy-hat - kisrágcsálót is elfogyaszt. Száz madárral és három hónapnyi teleléssel számolva a biológiai úton eltávolított mezőgazdasági kertevő egerek és pockok száma 18-27 ezer (36-54 ezer), nem számolva a már néhány hetesen ivaréretté váló kisrágcsálók utódait. Ha a baglyok és más ragadozómadarak nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán-egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és akkor is csak részben lehetne megoldani - olvasható az MME holnapján.