5500 éves

2022.01.22. 14:20

Megtalálták a világ legrégebbi szívószálát

A méternyi hosszúságú szívószálak segítségével feltehetően csoportosan itták a sört egy közös edényből.

A világ legrégebbi szívószálai lehetnek azok az 5500 éves, méternyi hosszúságú, ezüst-arany csövek, amelyeket a Kaukázus északi részén találtak a 19. század végén. A The Guardian cikke szerint a 8 vékony falú, keskeny, lyukacsos végű csövet 1897 nyarán Majkop közelében, egy domb feltárása során fedezték fel. A leletre emberi maradványokat tartalmazó három sírhely közül a legnagyobbikban bukkantak rá.

A régészek korábban úgy gondolták, a csövekkel a temetési menetben használt baldachinokat támasztották alá, esetleg jogarként szolgáltak. Egy orosz kutatócsoport azonban most arra a megállapításra jutott, hogy szívószálak lehettek, amelyekkel egy közös edényből itták a sört.

A leletet a szentpétervári Ermitázsban őrzik.

A tárgyak vizsgálata során kiderült, hogy a több mint egyméteres csövek szelvényekből állnak, és 4 csőhöz arany-ezüst bikafigura is tartozik, amelyet a tetejükre húztak. A kutatók az Antiquity folyóiratban publikált cikkükben írtak elméletükről.

Időszámításunk előtt 3-2 ezer évvel már szokásos volt, hogy hosszú csöveken keresztül ittak. Ez a lelet pedig az eddig megtalált legősibb ilyen szívószál lehet

– fogalmaztak.

Az orosz kutatók szerint a szívószállal olyan italt fogyasztottak, amelyet szűrni kellett ivás közben. Az új elméletet támasztják alá Iránból és Irakból az időszámításunk előtt 5. és 4. évezredből származó, pecséteken megfigyelt ábrázolások, amelyeken szívószállal isznak. Emellett a kutatók arra is emlékeztetnek, hogy időszámításunk előtt 3. évezredben a mezopotámiai művészetben is megjelentek olyan ábrázolások, amelyeken emberek csoportjai hosszú csöveken keresztül, közös edényből isznak.

Az elméletüket erősíti az a korábbi lelet, egy 4500 éves aranyozott nádszár és két fém ivócső is, amely Ur város királyi temetőjéből került elő, Puabi királynő sírjából. Ezeknek is hasonló, perforált szívófeje volt.

A Majkopnál talált sírból előkerült, 8 ivócsőből álló készlet tehát 8 emberé lehetett, akik a sírban talált egyetlen, nagy korsóból ihatták a sört egy temetési szertartáson. A kutatók hozzáfűzték, az egyik cső végében árpakeményítő maradványait találták meg, ez azonban még nem igazolja, hogy sört fogyasztottak vele.

Viktor Trifonov, az Orosz Tudományos Akadémia kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint az eltemetett emberek mellett megtalált csövek helyzete arra utal, hogy a temetési szertartás fontos esemény volt, és azt egy magas társadalmi rangú személy rendezhette.

Augusta McMahon, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki nem vett részt a kutatásban, úgy értékelte, hogy az orosz elmélet nagyon meggyőző, a javasolt megoldás fantáziadús, de funkcionális.

Mint rámutatott, a korabeli sörök valószínűleg üledékesek voltak, ezért kellett szűrni őket a fogyasztáskor. Az ilyen szűrős szívószálakat jól ismerték az időszámításunk előtti 3. és 2. évezredben Mezopotámiában is.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában