Egészségromboló hatású lehet a mesterséges fény

A fényszennyezésnek (éjjeli fényterhelésnek) napjainkban már mélységeiben is egyre jobban ismertek az orvosi, ökológiai és csillagászati következményei.A hazai jogi szabályozásban mostanáig csak a természet védelméről szóló törvényben létezett utalás a fényszennyezésre. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet augusztusban életbe lépett módosítása a fényszennyezés döntő forrását adó településekre koncentrál – adta hírül az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat.

Az egyre több tanulmány kapcsolja össze egyes daganatos megbetegedések előfordulását az embert éjszaka érő fénnyel. Főként a kék színű fény, akár a csukott szemhéjon áthatolva is, gátolja az úgynevezett melatonin hormon termelődését. E hormonnak több ráktípusra közvetlenül tumorgátló hatása van, határozott immunrendszer-erősítő és igen erős antioxidáns szerepe mellett. Fényszennyezés esetén a melatonin ezen hatásai kiesnek. Kutatások szerint mindennek szerepe lehet a mell-, prosztata- és vastagbélrák kialakulásában. A fényszennyezéssel kapcsolatos vizsgálatok mutattak rá arra, hogy a felgyorsuló öregedés, az elhízás, a cukorbetegség, továbbá sok olyan más megbetegedés, amely a nyugodt alvás hiányára vezethető vissza, összefüggésben állhat a felesleges éjszakai világítással is – – olvasható az ÁNTSZ közoleményében.

A reflektorfény is káros

Közvilágításra vitathatatlanul szükség van, díszkivilágítás nélkül a mai települések szinte elképzelhetetlenek. Ugyanakkor az elmúlt években – szabályozás hiányában – sok olyan megoldás született, amelyek megfogható cél nélkül, feleslegesen világítják meg az éjszakai égboltot. Az új szabályozás fényszennyezőnek minősít minden olyan mesterséges, zavaró fényt, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít. Ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését, káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is. A rendelet ugyan nem tartalmaz konkrét határértéket, mégis arra kell törekedni, hogy a nem megfelelő helyen és irányba kibocsátott fénymennyiség elhanyagolható mértékű legyen. Kifejezetten rossz példák ebből a szempontból a szórakozóhelyek által előszeretettel használt, az égboltra irányított reflektorfények ugyanúgy, mint a járdákba, szökőkutakba épített, felfelé világító fényvetők vagy az indokolatlanul erős fényreklámok.

A fennmaradó fényszennyezés káros hatásainak megelőzésére egyszerű, egyéni eszközök is rendelkezésre állnak. Ilyenek például a jól záródó vastag függönyök, redőnyök vagy a különböző szemvédők – hívta fel a figyelmet az ÁNTSZ.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet augusztusban életbe lépett módosítása jelentős előrelépést jelent a fényszennyezéssel kapcsolatos jogi szabályozásban.

Több szervezet – köztük az MEE Világítástechnikai Társaság, a Magyar Csillagászati Egyesület, a Magyar Építész Kamara és az Országos Környezetegészségügyi Intézet – természetvédő és biológus szakemberekkel karöltve több mint egy évtizede dolgozik azon, hogy a fényszennyezés problémájára jogszabályi szinten is felhívják a figyelmet. HBN