Nem úszták meg szárazon

Debrecen - A Debreceni Népi Együttes felelevenítette az ünnepi szokásokat.

A világ folyamatosan változik, mely kihatással van az ünnepi szokásokra is. Sokaknak húsvét manapság már inkább a három napos hétvégét jelenti, mintsem a hagyományos locsolkodás idejét. Bár minden bizonnyal az eső, a hó szitálás és a 1-2 Celsius-fokos idő sem hozta meg a kedvet az ünnepi népszokások felelevenítéséhez, ennek köszönhetően talán az is, hogy alig egy-két ember rótta a debreceni utcákat kölnis üveggel.

Nem úgy mint a Debreceni Népi Együttes fiú tagjainál: nem szeghette kedvüket, sem a hideg, sem az eső, eldöntötték: nem hagyják a lányokat elhervadni!

– Néptáncosok révén fontosak számunkra a magyar hagyományok. Minden évben elmegyünk a csapat lány tagjaihoz, hogy – a szokásokhoz– híven vízzel locsoljuk meg őket, amiért természetesen csoki– és festett tojást is kapunk. Ehhez köthető az a hagyományunk, mely szerint az együttes legfiatalabb tagja összegyűjti a főtt tojásokat, amiből aztán a következő próbára rakott krumplit készít számunkra – tudtuk meg Eigner Balázstól.

Szabad-e locsolni?

A kis csapat kora reggel, hegedű szóra, lovas szekérrel indult útnak. Nem siették el, mintegy két óra hossza alatt értek el Debrecen-Józsára, a két puli és egy vizsla őrizte Bordás család otthonához. – Régóta vártuk már őket, minden kutyaugatásnál felpattantunk, hogy hát a fiúk azok, s végre megérkeztek – fogalmazott Bordás Zsófia. – Szabad e locsolni? – hangzott a kérdés az udvarba érve, de a választ már meg sem várva, több liter hideg víz, zúdult a lányok nyakába. – A víz nagyon csípett ebben a hidegben, de jobb volt, mint amire számítottam – árulta el Gubás Csenge. A csurom vizes lányok, hálával azért, hogy jövő tavaszig biztosan nem hervadnak el, házi pálinkával invitálták a házba a fiúkat, ahol aztán a jó hangulat tovább folytatódott: a zenekar húzta a talp alá valót, az együttes tagjai pedig megmutatták, hogyan is kell igazi öröm táncot járni.

HBN

A hagyomány eredete

Húsvéthétfő a magyar locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, mely szerint a víznek megtisztító és megújító ereje van. Modern formában a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.