2015.02.19. 10:03
Jegyzet: Ötven évig gürcölt a vár ura
Letenni valamit az asztalra. No, nem a poharat. Persze, az sem árt néha… Akadnak néhányan, akik ezzel kelnek, fekszenek, mármint, hogy nyomot hagyjanak maguk után. Űzik, kergetik álmaikat, de képtelenek egyről a kettőre jutni. Koncz Tibor jegyzete.
Letenni valamit az asztalra. No, nem a poharat. Persze, az sem árt néha… Akadnak néhányan, akik ezzel kelnek, fekszenek, mármint, hogy nyomot hagyjanak maguk után. Űzik, kergetik álmaikat, de képtelenek egyről a kettőre jutni. Koncz Tibor jegyzete.
Nincs rá pénzük. Vagy úgy megbicsaklott az életük, hogy vergődnek, mint a partra vetett hal. Hihetetlen elszántság buzog bennük. S láss csodát, világ! Olykor sikerül. Réges-régen egy ország nézte komplett hülyének Taródi Istvánt. Nem egészen pontosan tudni, mikor kezdte a sziszifuszi melót, maradjunk 1953-nál. A lényeg: két kezével húzta fel a róla elnevezett várat – Sopronban! Több mint ötven évig gürcölt, de megérte. A feljegyzések szerint az 56 kilós férfi 150 vasúti kocsira való követ és téglát épített be a falakba! Szigorúan munkaidő után, mert napközben dolgozni járt, mint minden normális ember.
Nem semmi. Eközben háromszor nősült, hét gyermeket nevelt. A vár ura 2010-ben meghalt. Megnyugodhat, ő nem élt hiába. …és már aligha röhög bárki is rajta a honban.
