Állattartás szinte "aranyáron" mért takarmány felhasználásval

A takarmány hiány oka a tavalyi belvíz, ebből kifolyólag nem tudtunk se elegendő abrak-, se pedig elég tömegtakarmányt előállítani a sertés- és a szarvasmarha állományunknak. A 850 kocás sertéstelepünk évi 18 ezer sertést bocsát ki, ezért nagyon nem mindegy az, hogy az önköltség és a felvásárlási ár miként viszonyul egymáshoz - mondta el a Naplónak Erdélyi Zoltán vezérigazgató. Mint megtudtuk tőle, abrakot vásárolniuk kellett, a hiányzó kukoricát pedig egyéb kiegészítő takarmányokkal igyekeztek pótolni. - 56-58 kilónkénti áron vettük a kukoricát, ami nagyjából a kétszerese a megszokottnak - utalt a probléma egyik gyökerére a cégvezető, jelezvén, hogy az önköltségük bizony drágult. "A dioxin-botránytól azt vártuk, hogy a húsipar a német alapanyag helyett is hazait vásárol majd, ehhez képest a feldolgozók nagy mennyiségű olcsó német importhúst hoztak be, miközben a hazai sertés nem nagyon volt eladható. Néhány hónapja 290 forinton is járt az átvételi ár, ami kész veszteség volt. Most 330-340 forintot fizetnek egy kiló élősertésért, és hiába a korszerű sertéstelepünk, az önköltség még mindig 300 forint körül alakul" - mondta.

A szarvasmarha-ágazatban is az a szokatlan helyzet fordult elő, hogy nem tudtak elég silótakarmányt készíteni, mással kellett pótolniuk. A tej átvételi árának és az előállítás önköltségének az összefüggéseiről Erdélyi Zoltán a következőket mondta: Nálunk a tej önköltsége gyakorlatilag megegyezett az átvételi árral, a hasznot a támogatás jelentette.

Olcsó import, hatalmas takarmány költségek

Földesen a Rákóczi Mezőgazdasági Kft.-nél 190 ezer tojótyúkot tartanak, ekkora állománynak pedig jókora takarmányozási költsége van. - Tavaly ősszel 30-40 százalékkal drágult a takarmány, és ez máig nem változott. Ugyanakkor megjelent az olcsó importtojás, ami lenyomja az átvételi árakat. Ezzel a problémával küzdünk két éve, és nem is látjuk a végét - jelentette ki Bíró Pál főállattenyésztő. A szakembertől megtudtuk, hogy az Unió által előírt állatjóléti és környezetvédelmi fejlesztések miatt a tojótyúkállomány száma csökkent, ezért évente mintegy 350 millió darab olcsó importtojás jön be az országba. Egy magyar lakos egyébként 300 tojást fogyaszt évente.