Még a kerti szemetet is tilos elégetni

Debrecen – Egy-egy vegetációs tűz átlagosan 4,3 hektárnyi területet pusztított el, tavaly év elején összesen 54.342 hektár égett le.Az elmúlt évben másfélszeresére nőtt a vegetációs tüzek száma országosan is és a megyében is. A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, annak érdekében, hogy visszaszorítsa a vegetációs tűzesteket a szakmailag érintett szervekkel tartott egyeztetést március 11-én.

A múlt év első félévében, országosan összesen 12.450 erdő- és vegetációtűz keletkezett, ezek 69 százaléka márciusban. A tavaszi erdőtüzes időszakban volt a tavalyi év szabadtéri tüzeinek 79 százaléka. A megyénkben is jelentősen megnőtt a szabad területen keletkezett tüzek száma, összesen 1056 tűzeset volt. Tavaly március 5-től – március 12-ig összesen 230 esethez riasztották a tűzoltókat, melyből 188-szor aljnövényzet tüzéhez érkeztek ki.

− A tüzek 99 százaléka emberi tevékenységre utal. Többnyire a gondatlanság áll a háttérben, de nagy számban vezethetőek vissza szándékosságra, ilyen például a tarló és a nád égetése. Sok esetben a felügyelet nélkül hagyott kerti hulladék égetéséből keletkezik nagy kiterjedésű tűz. A vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozóknak fokozott figyelemmel kell lenniük arra, hogy az égő cigarettát ne dobják el, mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek – tudtuk meg Kiss Szilvia főhadnagytól a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes megyei szóvivőjétől.

Az erdő- és vegetációtüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. Habár a tűz használata a mezőgazdaságban elvesztette korábbi funkcióját, a „hagyományos” gazdálkodásnak továbbra is része a kora tavaszi időszakban a rét- és tarlóégetés. A gondatlanul meggyújtott és nem kellően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre is. Egy hektár erdőterület pusztulásával pedig összességében akár tízmillió forintos kár is keletkezhet.

A tűzesetek körülményeinek vizsgálata során kiderült, hogy azokat túlnyomóan emberi felelőtlenség, gondatlanság okozta. − A szabadtéri tűzesetek jellemzően számszerűsíthető kárt nem okoznak, viszont a katasztrófavédelem számára jelentős költségekkel járnak: százezer forinttól akár több tízmillióig terjedhetnek – tette hozzá.

A tilalmakat pedig érdemes betartani, egyébként jelentős bírsággal kell számolni a „égetőnek”. Nem lehet például hulladékot égetni a kertekben még felügyelet mellett sem. Az országos tűzgyújtási tilalom területi hatálya kiterjed az erdőterületekre, a fásításokra és az ezektől mért 200 méteres távolságon belüli területekre, ideértve a külterületi ingatlanokat is.

HBN-KER