Családi nap is lesz a nyíregyházi madárparadicsomban

A Szelkó-tó melletti madárgyűrűző bázisra a Rozsrétszőlő-Alsóbadúri út közöttiszakaszról a régi tsz-telephely melletti leágazásról (Homok utca) lehet lehajtani a halgazdaság felé. Ez aszfaltos út, amely az autópályán átívelő felüljáróba torkollik, melyen át kell hajtani. Az aljánál jobbra sorompó van, amely a tábor időtartama alatt nyitva lesz. Az út zúzottköves földútként folytatódik, ami egyenesen bevisz a faházhoz, amely a madárgyűrűző bázis (egy ezüstfás – olajfüzes- fasorban van, messziről látszik, bal kéz felől. A fontosabb leágazásoknál november 23-án eligazító táblák segítik a tájékozódást.

Petrilláné Bartha Enikő ornitológus szakember, madárgyűrűző és az E-misszió Egyesület hagyományosan a novemberi madárgyűrűző táborban vizsgálják az itt telelő és vonuló madárvilágot a Szelkó-tó mellett. Jól ismert madaraink – cinegék, fekete rigó, vörösbegy – és a rejtett életmódú – fakusz, ökörszem – fajokon túl számos látványos téli vendéggel – süvöltő, királykák – találkozhatunk. A látogatók kis szerencsével testközelből megismerkedhetnek olyan fajokkal is, mint a karvaly, a szajkó, vagy az erdei fülesbagoly.

Aki szeretne részt venni, akár egy-két napra vagy csak egy délutánra is, jelentkezzen! A látogatókat, családokat, gyerekeket elsősorban a szombati, november 23-ai családi napon várják a szervezők, míg a madárgyűrűzés iránt komolyabban érdeklődőket, segítőket a többi napon is szívesen fogadják, s kérik, hogy aki nem szombaton érkezik, az legalább egy nappal korábban telefonon egyeztessen a szervezőkkel. További információkkal Petrilláné Bartha Enikő (20/778-9585) vagy Szigetvári Csaba (20/512-3311; [email protected]) szolgál. A részvétel ingyenes. A tábor önellátó, távcsövet is érdemes hozni.

Miért fontos a madárgyűrűzés?

A gyűrűzés világszerte a madárvilág kutatásának legfontosabb módszere, nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan élnek, merre vonulnak, hol szaporodnak és telelnek, meddig élnek madarak, hogyan változik állománynagyságuk, milyenek demográfiai viszonyaik, de még a napirendjükbe vagy párválasztási szokásaikba is bepillantást nyerhetünk. Azzal, hogy a kíméletesen befogott madarak egyedi jelölőgyűrűt kapnak, és amennyiben valahol újra befogják vagy megtalálják őket, visszakövethetővé válik a „történetük” és feltárul a madárvilág számos titka.

A madárgyűrűzés a madarak természetvédelmének egyik legfontosabb eszköze, hiszen mindazok az információk, amit a kutatók begyűjtenek, pontosabban meghatározhatóvá teszik, hogy hol, mikor, és mely madarak védelme érdekében kell beavatkozni.

Hazánkban 1908 óta folyik madárgyűrűzés, ma is sok, speciálisan felkészült és komoly gyakorlati és elméleti vizsgán átesett madárgyűrűző szakember vesz részt ebben a nemzetközi összefogással – és az esetek döntő többségében önkéntesen végzett – kutató- és természetvédelmi munkában. Ma különösen fontos ez a munka, hiszen Európa-szerte általános tendencia, hogy számos, eddig gyakori madárfaj állománya határozottan csökken a környezetszennyezés és az iparszerű mezőgazdasági módszerek miatt, a klímaváltozás megváltoztatja a madarak táplálékának hozzáférhetőségét, az extrém időjárási események gyakoribbá válása pedig tömeges pusztulást okozhat.

Amíg lesznek madarak és madarászok, a madárgyűrűzés az egyik legjobb eszköz arra, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a természetet, hiszen az ilyen nyitott madárgyűrűző napok adnak egyedül lehetőséget arra, hogy szakszerű segítséggel szó szerint testközelből találkozhassunk a madárvilággal.