Élethelyzeteket örökít meg alkotásaival a festő-grafikus

Az elmúlt hetek egészségügyi veszélyhelyzete, a home office munkamódszer valamennyiünk életét nagymértékben átalakította. Mindenkit megvisel a bezártság, az életmód kényszerű átalakítása, de vajon hogyan éli meg mindezt egy képzőművész, akinek számos kiállítása lett volna tavasszal?

Ötven esztendeje város

– A fejedelmi élet nyomában címmel a II. Rákóczi Ferenc életéről szóló kiállításomat a tervek szerint láthatta volna márciusban és áprilisban Vaja, Tarpa, Sárospatak, Kassa lakossága, de a koronavírus veszélye miatt elmaradtak ezek a rendezvények, csakúgy, mint a Pácinba tervezett, Mátyás királlyal és a reneszánsszal kapcsolatos tárlatom is – mondta el érdeklődésünkre a Kisvárdán élő Szeifried Zoltán festő-grafikus, aki a Magyar Kultúra Lovagja címmel is büszkélkedhet.

– Éppen véget ért a fejedelemről szóló kiállításom a tuzséri Lónyay-kastélyban, s költöztettem volna át a grafikákat Vajára, hogy méltóképpen emlékezzünk II. Rákóczi Ferencre a születésnapján, de a képek végül nem a vajai kastélyba kerültek, hanem haza.

Készültem egy új kiállításra is, ugyanis április elsején volt ötven éve annak, hogy Kisvárda újra elnyerte a városi rangot.

– A település egyébként a középkorban Várda néven mezővárosi rangot kapott Zsigmond királytól 1421-ben. A legújabb kori várossá nyilvánítás 50. évfordulójára készítettem egy ötven grafikából és egy festményből álló sorozatot a település közelmúltjával kapcsolatban.

– Sajnos, ezt a kiállítást sem lehetett megrendezni, azonban hogy az érdeklődők mégis láthassák a munkáimat, virtuális kiállítás formájában a képeket a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza közösségi oldalára töltöttem fel. Remélem, lesz még a képekből valós tárlat is, ahol személyesen találkozhatom a közönséggel, s nem csak virtuálisan.

Szeifried Zoltán nemcsak vonalakkal és színekkel fejezi ki gondolatait, hanem szavakkal is. Együtt a versben! címmel költészeti pályázatot hirdetett áprilisban a Magyar Írószövetség, a Kossuth Rádió és a Petőfi Irodalmi Múzeum, s erre a pályázatra a képzőművész három verssel jelentkezett, amelyekben napjaink mindennapos életével, az egészségügyi veszélyhelyzettel kapcsolatos érzéseit és mondanivalóját fogalmazta meg. A témával kapcsolatban nem tagadja meg képzőművészi mivoltát sem, „Koronavigálás” címmel tervez egy grafikai sorozatot a napi aktualitásokról.

– Nagyon ritkán mozdulok ki itthonról, de a világhálón látok életképeket az orvosi ellátásról, az egészségügyi dolgozók emberfeletti munkájáról, a maszkvarrásról, s ezeket az élethelyzeteket örökítem meg a grafikáimmal – folytatta a képzőművész.

Tanulni kell a miértekből

– A bezártságot először én is nehezen viseltem el, de megértettem, magamnak is jót teszek azzal, ha egy kicsit visszavonulok, elgondolkodom a világ dolgairól, számot vetek önmagammal. Úgy gondolom, mindennek megvan a maga oka, s ehhez nem kell összeesküvés-elméleteket gyártani. Tanulnunk kell a miértekből és az okokból. Ez a mostani vészhelyzet komoly figyelmeztetés az emberiségnek, s ebből valamennyiünknek okulnunk kell.

MML