A nyár ne a balesetekről és a sérülésekről szóljon!

A nyári szünet a felhőtlen időtöltés ideje, amikor a gyerekek is felszabadultak, és sokszor figyelmetlenebbek is. Nemcsak otthon, hanem a szabadban is egyre több időt töltenek, de akár bent, akár kint vannak, számtalan veszély leselkedik rájuk, amitől megóvhatjuk őket.

Dr. Dicső Ferenc osztályvezető főorvossal a lakástól indulva és az erdőig jutva vettük számba, mire kell figyelni, mit tehetünk a megelőzés érdekében.

– Áramütés, égés, forrázás, véletlen mérgezés – sorolta a Jósa András Oktatókórház Gyermekosztályának vezető főorvosa, milyen otthoni sérülésekkel kerülnek be a gyermekek leggyakrabban az osztályukra. A gyermeksebészeti részlegen minden szünidőben felkészülnek a kerékpáros balesetben megsérült lurkók ellátására, van olyan nap, hogy 15-20 ifjú érkezik töréssel, zúzódással.

Baleset, napszúrás, rovarcsípés

– Az áramütés egyik veszélytelenebb következménye a másod- vagy harmadfokú, kis kiterjedésű égési sérülés. A legnagyobb gond a szívizmot ért károsodás, ekkor az áram hatására a szívizom elektromos tevékenysége teljes mértékben felborul, és a szívkamrák izomzata remegésbe, szaknyelven fibrillációba csap át. Ez azonnal bekövetkező keringés-összeomlást eredményez. A gyerek elveszíti az eszméletét, az agy vérellátásának zavara miatt pedig agygörcs is kialakulhat. Szerencsére ilyen ritkán történik – mondta az osztályvezető főorvos, megjegyezve: a háztartási elektromos balesetek folyamatosak, a nyári időszakhoz köthető sérüléseket főként a rosszul bekötött kerti lámpák szigetelésének a hiánya okozza.

– Érdemes ezeket a lámpákat gyenge áramforrással ellátni, mert az csak enyhe csípést, de komolyabb bajt, tragédiát nem okoz. Az elektromos fűnyírókkal is óvatosnak kell lenni, mert az elhasználódott vagy megsérült vezeték érintése nagyon veszélyes – figyelmeztetett dr. Dicső Ferenc.

A felületes égés jól gyógyul

Kéthavonta egy-két olyan esettel találkoznak, amikor a nem megfelelően használt vagy zárlatos háztartási gépek, berendezések, illetve a szakszerűtlen bekötések okoznak balesetet. A lakásban a konnektorok jelentik a fő veszélyforrást, mert ahol nincs műanyag vakdugó, ott a gyerekek előszeretettel dugnak bele mindenféléket.

Dr. Dicső Ferenc nyomatékosította: gyermekek kezébe nem adunk árammal működő eszközöket, ahogy nagyon gondosan el kell zárni a mosó-, mosogató-, tisztító- és fertőtlenítőszereket, a permetszeres flakonokat.

A véletlen mérgezéseket ugyanis legtöbbször a mosogató- és mosószerkapszulák okozzák, mert a gyerek azt látja, hogy szép színes, s megkóstolja, ami szájnyálkahártya- és nyelőcsősérülést okoz.

A tűzhelyről játék közben levert, véletlenül lehúzott étel okozza a legtöbb égési, forrázási sérülést, amelyek nagyon súlyosak is lehetnek.

A nyár a kerti sütögetés időszaka is, így kisebb-nagyobb égési sérülések bármikor előfordulhatnak. Minden égésnél a legfontosabb, hogy folyó, hideg vízzel hűtsük 8–10 percen keresztül a megégett felületet, amely nemcsak a fájdalmat csillapítja, hanem meggátolja a mélyebben fekvő szövetek további károsodását is. A felületes égés – ha nem érint túl nagy felszínt – jól gyógyul, általában nincs szükség kezelésre, minden más esetben szükséges az orvosi ellátás.

Minden nyári szünetben jelentősen megnő a kerékpáros balesetek száma, erre fel is készülnek a gyermeksebészeten, hiszen van olyan nap, amikor 15-20 kis sérültet kell ellátniuk.

– A legveszélyesebbek a koponya- vagy hasi sérüléssel járó balesetek, ezért fontos, hogy a gyerekek óvatosan közlekedjenek, viseljenek bukósisakot, térd- és könyökvédőt – mondta a főorvos.

Jellemző, hogy a gyerekek felhevült testtel ugranak vízbe, ami ritmuszavart válthat ki. Akár a kerékpározásról, akár a lubickolásról beszélünk, nem lehet eléggé hangsúlyozni a szülői felügyelet és a fokozatosság jelentőségét.

– Sok gyereket hoznak be hozzánk a napsugárzás okozta égési sérüléssel, napszúrással, hőgutával vagy kiszáradással is. A gyerekek napfény elleni védelme azért nagyon lényeges, mert a kicsik bőre sokkal vékonyabb, így lényegesen érzékenyebb, mint a felnőtteké, az ultraibolya sugarak a bőrük mélyebb rétegeit is könnyedén elérhetik – fejtette ki dr. Dicső Ferenc.

– A gyerekek kétéves korukig ne menjenek ruha és kalap nélkül a napra, bőrüket feltétlenül kenjék be a szülők napozószerrel! Az egyévesnél fiatalabb babákat pedig egyáltalán nem szabad kitenni a közvetlen napsütésnek, a legkisebbekkel kerülni kell a strandok medencéjét és figyelni kell – főleg a nagy melegben – a megfelelő folyadék-utánpótlásra – foglalta össze a gyermekgyógyász főorvos.

Csak bevizsgált gombát!

– A hőség utáni eső kiváló környezetet teremt az erdei gombáknak, nyáron sok család dönt a gombászás mellett, és a tragédiák ellenére sem veszik komolyan, hogy csak bevizsgált, ellenőrzött gombát fo­gyasszanak – említett egy másik veszélyforrást a főorvos.

– A kullancsok nem a csípésükkel okoznak bajt, hanem azzal, hogy a vérszívás során a nyálukkal vírusokat, baktériumokat juttatnak a szervezetbe. Megfelelő ruházattal, kullancsriasztóval védekezhetünk ellenük. Mindig alaposan vizsgáljuk át a teljes bőrfelületünket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, mert a kullancsot szakszerűen és mihamarabb ki kell venni. A vérszívó ugyanis megfertőzheti az embert Lyme-kórral, amely egyre gyakoribb betegség, de antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható. Az igazi veszélyt a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás jelenti, de védőoltással megelőzhető.

A méh- vagy darázscsípés legtöbbször magától vagy néhány napos vizes borogatástól elmúlik.

Akik allergiásak a rovarcsípésre, komolyabb tünetekre számíthatnak: az enyhe fájdalomtól a duzzanaton és a ki­ütéseken át súlyos anafilaxiás reakciót is kiválthatnak, ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni

– figyelmeztet dr. Dicső Ferenc.

BM