Van utánpótlása a vadászok társadalmának

Az élet minden területe úgy megy zökkenőmentesen, ha van utánpótlás, ha van, aki folytatja az elődök által megkezdett munkát. Így van ez a vadásztársadalomban is.

A Vadásztársaságok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége immár több mint húsz éve foglalkozik megyénkben a leendő vadászok felkészítésével. Augusztus végén fejeződött be a vadászvizsgára felkészítő legutóbbi tanfolyam, szeptember 19-én pedig kezdődik az újabb képzés. A legutóbbi tanfolyam résztvevőit kérdeztük meg a tapasztalataikról.

Nácsa Gábor Tiszavasváriból, egy többgenerációs vadászcsaládból érkezett a tanfolyamra:

– Édesapám már több évtizede vadász, a testvérem pedig nemrég végezte el ezt a tanfolyamot ugyanitt. Rengeteg új és érdekes dolgot sikerült megtudnunk a tanfolyam során. Különféle elméleti és gyakorlati órákon vehettünk rész, amelyek szintén nagyon magas színvonalúak voltak. Az elméleti órákon preparátumokkal, illetve különböző eszközökkel – például távcsövekkel, kamerákkal és csapdákkal – is megismerkedhettünk közelebbről.

A gyakorlati órákon a sörétes és golyós lövészet elsajátítása mellett a fácán- és vadkacsanevelés fortélyait is megtekinthettük.

– Számomra mindez nagy élmény volt, és nagyon hasznos is, hiszen még jobban megerősített abban, hogy szeretnék vadász lenni.

– Édesapám, nagyapám, vagyis a családból szinte majdnem mindenki idejárt tanfolyamra. Mindenki vadász lett sikeresen, és én is szeretnék vadász lenni – mesélte a tokaji Gazdag Fruzsina. – Szép a helyszín, és remélem, belőlem is sikeres vadász lesz.

Sokkal többet kapott

Németh János római katolikus pap, akinek felmenői között semmilyen vadász sincs:

– Soha nem fogtam fegyvert a kezembe, de pici gyermekkoromtól kezdve él bennem a természet iránti szeretet. Felnőttként, papként nagyon sok vadásszal kerültem kapcsolatba. Ők újra és újra buzdítottak arra, hogy induljak el, végezzem el a vadásztanfolyamot. Én azt mondtam, csak akkor kezdem el, ha ennek a lélektanát megismerem. Sokkal többet kaptam a tanfolyamtól, mint ahogy én azt vártam volna. Nagyon hálásan, baráti szeretettel gondolok Plavecz Jánosra, aki közvetlenségével, személyes tanúságtételével meg tudta mutatni, hogy milyen az igazi vadászlélek.

KM