eszperantó

2020.12.17. 20:00

Egy világnyelv tündöklése és hanyatlása

A bolygószintű megértés nyelve lehetne, de az eszperantó világméretű térnyerésére még várni kell.

MJ

A közel háromezer éve tartó bábeli zűrzavar megszüntetője lehetett volna. Ugyan mintegy 115 országban használják, és több tízmillióan tekintik választott anyanyelvüknek, vagy beszélik folyékonyan, teljes elfogadottságot még ma sem élvezhet. Sokan nem is tekintik nyelvnek, mint mondják, holmi „őrült fejek” találhatnak ki efféle mesterséges képződményeket, jobb esetben legfeljebb antinyelvnek titulálják.

Az eszperantó mégis megérdemli, hogy időnként megemlékezzünk róla, ha máskor nem, legalább az emléknapján, december 15-én. A dátum a műnyelv megalkotója, Lazar Markovics Zamenhof varsói szemorvos születésnapja előtt tiszteleg. A „reménykedő doktor” – Zamenhof első munkáját ezen az álnéven (Doctoro Esparanto) tette közzé 1887-ben – egy nemzetközi segédnyelvet kívánt megalkotni, amely segítségével a világ minden népe szót érthetne egymással, közelebb jutva a világbékéhez.

Várnában „fertőződött” meg

Világbéke nem lett, Zamenhof is reményvesztetten halt meg, és az a másfél millió ember, aki az eszperantó használójának vallja magát, nem tudta világnyelvvé emelni. Volt idő persze, amikor csúcsokat látszott ostromolni, mivel kevés szókincsével, könnyű nyelvtanával, fonetikus helyesírásával, robbanékony szóképzésével a világ legkönnyebben használható nyelve volt. Magyarországon is gyorsan népszerűvé vált, amikor pedig a diploma megszerzését két nyelvvizsgához kötötték, évente ezrek vették fel tárgyként.

Dr. Bányász János évtizedeken át tanította az eszperantót, mintegy 3600 hallgató szerzett a segítségével középfokon nyelvvizsga-bizonyítványt, egyen-ketten – például stewardessek – még felsőfokon is.

– Pedig én is úgy keveredtem a nyelv mellé, hogy nagy ellenzője voltam. Aztán 1978-ban Járó Antal – ő volt az egyik nagyágyú, a másik Zengő Enikő, sajnos egyikük sem él már – elhívott Várnába, akkor tartottak ott egy nagy eszperantókonferenciát. Hivatalosan 64 ország képviselői voltak jelen, nem hivatalosan pedig másik hatvannégyé. Engem valójában a nyaralás, a tengerpart vonzott, de amikor láttam, hogy senkinek nem kell tolmács, meglepődtem.

Több ezer tanítvány

– A délelőtti tudományos rendezvényeket délután kulturálisak követtek. Játszott egy lengyel zenekar, az akkori világslágereket dolgozták fel eszperantó nyelven, és nagyon jól szólt. Ott hallottam egy előadást a világszövetség akkori elnökétől. A kétórás előadás első órájába még belebóbiskoltam, de a másodikban arra lettem figyelmes, hogy mint orosz- és némettanár, az elmondottak 80 százalékát értem. Mondtam is neki Pozsonyban egy továbbképzésen, hogy ön a „bűnös”, amiért híve lettem az eszperantónak – idézte fel a kezdeteket.

Bányász tanár úr ma is állítja, a főképp latin, de indo­germán szókincsre alapozó nyelv nyelvtana 5 perc alatt megtanulható, 210 óra után pedig az egész nyelv középfokon elsajátítható. A tanítványai – időnként huszonöten is voltak egy csoportban – szépen haladtak, 10 perc után már tökéletesen olvasták az eszperantót.

– Ennek 5 magánhangzója van, míg az angolnak 24. Ahogy úszni vízben lehet megtanulni, úgy az angolt is csak angol nyelvi környezetben, de az eszperantó nem ilyen. A világon közel hétezer nyelvet beszélnek, és amelyiknek nincs önálló leíró nyelvtana, nem is számít élő nyelvnek. Ez a sok nyelv mikor fogja tudni megérteni egymást? A világot 4-5 év alatt meg lehetne tanítani eszperantóul, de a mindenkori hatalmaknak ez nem érdeke – fedte fel véleményét dr. Bányász János, aki szerint az eszperantó vizsgázni is megtanít, és más nyelvek tanulását is megkönnyíti.

A remény is elfogyóban?

Most azt mondhatnánk, mégis a remény – vagyis az eszperantó – hal meg utoljára, csakhogy korunk tendenciái mást mutatnak. Ahogy Antoni Györgyi, az ELTE Origó Nyelvi Centrum ügyvezető igazgatója is megerősítette, az elmúlt öt évben egyre kisebb a vizsgázni vágyók érdeklődése a eszperantó iránt, mivel egyre szűkül azoknak a felsőoktatási intézményeknek a köre, ahol még elfogadják.

– Mi már nem is oktatjuk, csak vizsgáztatunk, de azt is egyre kevesebbszer. Jövőre a közepesen keresett nyelvekkel egyforma számban tűzünk ki rá vizsgaidőpontokat, később pedig évente mindössze kétszer. Pedig még 2015-ben is a harmadik legtöbbet választott nyelv volt, a német népszerűségével vetekedett – tudtuk meg.

Mindezt persze a nyíregyházi London Nyelviskola ügyvezetője, Fodor Ildikó is megerősítette, ahol mintegy 15 éven át tanították, és csökkentett óraszámban ma is tanítják a nyelvet. – Amíg a németre vagy az angolra egy év is kevés, az eszperantónál 3-4 hónap alatt vizsgaszintű képzést tudunk adni. De nem titok, hogy akik levizsgáztak, azóta gyakorlatilag semennyire nem használják a nyelvet, a vizsgabizonyítvány általában a diploma kiváltásához kellett – fogalmazott Fodor Ildikó.

MJ

Borítókép: Korabeli eszperantóoktatás egy régi fényképen, és jobbra a nyelv atyja, Lazar Markovics Zamenhof

Ezek is érdekelhetik