Az igazgató legújabb kihívása

Az élethosszig tartó tanulás sokaknak ma már szinte természetes: a lehetőségek jönnek – de a későn ébredők mellett el is mehetnek. Lengyel Krisztina vezetői munkakör és két gyermek mellett vállalt újabb megmérettetést.

Nyíregyházáról indult. Pályakezdő közgazdászként mexikói férjével, Sergio Rodriguezzel 1993–96 között Budapesten dolgozott. Az első néhány év után többre vágytak, önálló vállalkozást alapítottak és egy magyar tulajdonú multinacionális szoftvercég, a Graphisoft képviselőiként Mexikóban kezdtek új karrier építésébe. A fővároshoz közeli Querétaro városban telepedtek le. A város a világörökség része, ma is ott élnek.

A szoftverértékesítés megkoronázásaként Krisztina 2013 elején a nagy cég mexikói és latin-amerikai pénzügyi igazgatója lett mexikóvárosi székhellyel. Az együttműködés 2017-ig tartott, amikor több mint húsz eredményes év után úgy érezték, teljesítették vállalt feladatukat, a megváltozott gazdasági környezetben új lehetőségeket kerestek. Mindketten megváltak a cégtől.

Kutat és publikál

Krisztina az utóbbi évek történéseiről is beszélt.

– Mivel szabadidőnkben mindketten tanultunk, és óraadó egyetemi oktatóként is dolgoztunk, az új helyzetben a tanári munkába fektethettük minden energiáinkat. 2019-ben megpályáztam és elkezdtem egy négyéves doktori (PhD) programot a helyi állami egyetemen (Universidad Autónoma de Querétaro) közgazdaságtanból, a mexikói állami tudományos alap támogatásával.

– Jelenleg az első két éven vagyok túl, és kezdem a harmadikat a doktori disszertációhoz szükséges kutatással, illetve szakcikkek publikálásával. Mindezek ismeretében 2020 nyarán főállást ajánlottak egy nagy magánegyetemen (Instituto Tecnológico de Monterrey), ahol már nyolc éve vagyok óraadó.

Krisztina élt a kínálkozó lehetőséggel, így most két helyen kell teljesítenie még két évig, amíg a doktori programot be nem fejezi.

Nem tudott hazajönni

– A lányaim közben elvégezték a középiskolát – folytatja a történetet –, és hamar kirepültek a családi fészekből, mindketten Európában tanulnak. Helena most diplomázik környezeti innovációs mérnökként Hollandiában az Eindhoveni Műszaki Egyetemen, jelenleg szakmai gyakorlatát tölti. Uma két éve Bécsben tanul nemzetközi üzletvitelt a Lauder Business Schoolban.

– Természetesen nagyon hiányoznak, de megértem és támogatom őket, én is külföldön szereztem mesterdiplomát. Amikor tudnak, hazajönnek, vagy Európában, illetve máshol találkozunk, mint például két éve karácsonykor, amikor Vietnamban vakációztunk együtt. Most, a pandémia idején kisebbik lányom távoktatásban tanul, márciusig itthon lesz, a testvére január végén jön haza két hónapra – így együtt lesz a család. Nagyon sajnálom – tette hozzá –, hogy én nem tudok utazni.

– A tavalyi volt az első esztendő 24 év alatt, hogy nem sikerült hazamenni a járvány miatt. Remélem, az idén sor kerülhet rá, és meg tudom látogatni Nyíregyházán élő édesanyámat, illetve a családomat.