A monília és a takácsatka

Amikor a melegebb és a hűvösebb napok váltogatják egymást, akkor a párás időben olyan gombás betegségek ellen is kell védekeznünk a kertben, mint például a monília.

– A fertőzés 12 Celsius-fok alatt terjed a leginkább, gyakran a nedves felületeken keresztül támad, mégpedig 85 százalékos páratartalom fölött. A gomba a bibéken keresztül hatol a növénybe – hívta fel kertbarát olvasóink figyelmét Kohán Márk. A nyíregyházi Klorofill Kertészeti Áruda vezetője szerint a monília a virágból elindulva, a vesszőkön keresztül terjed tovább, ami ágelhalást és akár a növényünk pusztulását is okozhatja.

Cél a megelőzés

– Leggyakrabban a csonthéjasokat és a rózsafélék családjába tartozó növényeket támadja meg a betegség. A fertőzés elkerülésében elsődleges a megelőzés. A fertőzött részeket, gallyakat és mumifikálódott terméseket azonnal távolítsuk el és semmisítsük meg. Mivel a csapadékos időjárás kedvez a fertőzés terjedésének, érdemes felszívódó hatású gombaölő szereket használni, mégpedig esőmentes időszakban. Ezek a szerek bekerülnek a növény nedvkeringésébe, így a később lehulló csapadék ellenére is kifejtik hatásukat, egészen a lebomlásig. Javasolt a fák virágzásának kezdetén, tömeges virágzáskor és a virágzás végén, sziromhulláskor permeteznünk. A permetezések között kilenc napnál hosszabb idő ne teljen el. Javasolt a szerek váltogatása, két alkalomnál többször ne használjuk ugyanazt – mondta lapunknak a szakember, aki beszélt a takácsatkáról is.

– Ezt a fajta fertőzést legkönnyebben úgy ismerhetjük fel, hogy a növény leveleinek érhálózata zöld marad, a többi része viszont elkezd ­sárgulni, súlyosabb esetben a levelek teljesen elszáradhatnak. A kártevők nemcsak szívogatásukkal okoznak jelentős kárt, hanem a vírusátvivő képességük is jelentős. Az atkák 22 Celsius-fok és 70 százalék fölötti páratartalom idején szaporodnak a leg­gyorsabban.

A mostani, meleg, de esős idő ideális az atkák elszaporodásának. Ha észleljük a fertőzést, mindenképpen felszívódó atkaölő szerrel permetezzünk. Erre azért van szükség, mert a kártevők a levelek fonákján, a virágokban, a hajtásokban vagy akár a levéllemezen belül rejtőzködve élnek, így kontaktszerekkel, nagy permetlémennyiséggel is nehéz ellenük védekezni. A felszívódó szerek, amennyiben bekerülnek a növény nedvkeringésébe, ott hosszú ideig kifejtik a hatásukat. A szerek nagy többségének hatására a kikelt lárvák az első „táplálkozás” után elpusztulnak. A fertőzésen átesett, legyengült növényeinket újra formába kell hozni, amire tökéletesen alkalmasak a folyékony tápoldatok, illetve lombtrágyák – tette hozzá ­Kohán Márk.