Nagy a baj, ha kimarad a kúszás-mászás

A gyermekek mozgásfejlődése egy rendkívül komplex folyamat, minden egyes mozgásforma egy építőkocka, ami erősíti az izmokat és az idegrendszert egy újabb lépcsőfok eléréséhez. Nem véletlen, hogy a védőnők az egyes fejlődési szakaszokat folyamatosan nyomon követik, hiszen ha hiba csúszik a gépezetbe, annak aztán súlyos következményei is lehetnek. A legkisebbek mozgásfejlődéséről és az esetleges késések korrigálásáról Szakács Eszter gyógytornásszal beszélgettünk. A szakember kiemelte: a mozgásfejlődés az idegrendszer fejlődésével és a személyiség kialakulásával is szoros kapcsolatban van, az idegrendszerünk fejlődésének alapjait teremti meg.

Fontos mérföldkövek

– Minden gyermek eltérő ütemben fejlődik, de a mozgás fejlődésének vannak meghatározott mérföldkövei. Jól körülhatárolt intervallumokról beszélünk, amelyeken belül az egyes szakaszoknak meg kell történni, s ezek keretében haladhatnak gyorsabban vagy lassabban a kicsik. Amennyiben ezekből kicsúszunk, kóros mozgásfejlődésről van szó, amit mindenképpen kezelni kell – hívta fel a figyelmet Szakács Eszter.

A gyógytornász hangsúlyozta, nem véletlen, hogy a kúszás és a mászás szakaszát kiemelik a szakemberek, hiszen ez az a mérföldkő, amikor a gyermekek a kezüket és a lábukat aszimmetrikusan használják. – A kimondottan intenzív izommunka mellett a két agyféltekét is össze kell hangolni, és harmonikusan működtetni az egész rendszert. Ehhez le kell épülniük a korábbi primitív reflexeknek, hogy az idegrendszer nagyobb léptékben fejlődhessen. Ilyen például a moro reflex, amit a gyermek születésekor vizsgálnak, ez egyfajta védekező mechanizmus, aminek négy hónapos korig el kell tűnni – tette hozzá Szakács Eszter, akit a megkésett mozgásfejlődésű gyerekekről is kérdeztünk.

Egyre gyakoribb a lemaradás

Elmondta, nagyon fontos észrevenni a jeleket, hiszen ha az átfordulás, a hasra fordulás, vagy a kúszás nem történik meg a gyermekek átlagos fejlődési idejében, megkéshet a kicsi beszédfejlődése, koncentrációs problémák jelenhetnek meg, valamint a későbbiekben az iskolában tanulási nehézségei is lehetnek a gyermeknek.

– Ezek miatt nagyon fontos, hogy a baljós jelekről a szülők szóljanak a védőnőnek, aki majd a megfelelő szakemberhez irányítja a őket. A megkésett mozgásfejlődésű gyerekek szüleinek azt tanácsoljuk, hogy a kis- és nagymozgásokat gyakorolják az otthonukban. A csecsemőket ringatni, hintáztatni, pörgetni kell. Játékosan. Mindez elősegíti az egyensúly-érzékelést, amely az idegrendszer fejlődésének egyik alapja. Többféle mozgásterápia létezik, mindegyikben maga a mozgás a közös, így az idegrendszer fejleszthető – tudtuk meg a gyógytornásztól, és bár a tanácsok egyszerűnek tűnhetnek, gondoljunk csak bele: az írás alapjait is még az óvodában, a gyurmázással, rajzolással, kreatív barkácsolással rakják le a pedagógusok, ezért kiemelten kell ügyelni ezekre a lépésekre.

Szakács Eszter felhívta a figyelmet, hogy egyre több a gyermek mozgásfejlődése tér el az átlagostól.

– A csecsemőknél gyakran megkésik az átfordulás, de az óvodásoknál is vannak problémák. A passzív életmód már a kicsiknél is megjelenik, egyre többet ülnek a televízió, a számítógép előtt, okostelefonnal, tablettel foglalják el magukat, ahelyett, hogy a szabadban mozognának. Több gyereknél is tapasztaljuk, hogy nem tudnak páros lábbal ugrani vagy egy lábon megállni, amiért a mozgásszegény életmód a felelős. A „digitális gyerekfelügyelők” helyett a szülőknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a mozgásra és a játékra, és bár sokan féltik a csemetéjüket, hogy elesik, megsérül, nem szabad átesni a ló túlsó oldalára: a gyerekek a mozgással fejlesztik magukat, és ahogy arra már utaltam, a jövőjüket is megalapozzák ezzel – tanácsolta a szakember.