Elfojtott düh a kommentek mögött

Elég egy poszt, vagy egy ártatlan kérdés a közösségi felületeken, és a kommentszekcióban kitör a „háború”, s a felek a kulturált vita helyett személyeskedő és durva megjegyzésekkel illetik egymást. Biztos sokaknak ismerős mindez, de miért engednek meg maguknak sokan olyan mondatokat, amik egy személyes beszélgetéskor soha nem hagynák el a szájukat?

A jelenség sajnos egyre nagyobb méreteket ölt, ­olyannyira, hogy több kutatás is foglalkozott már a témával. Arthur Santana, a houstoni egyetem kommunikáció professzora néhány évvel ezelőtti kutatása arra világított rá, hogy a civilizálatlan online viselkedés egyik fő mozgatórugója az anonimitás: a kutatásba bevont, a névtelen hozzászólást engedélyező cikkek esetében a kommentelők 53 százaléka viselkedett nyomdafestéket nem tűrő módon, szemben a névtelenséget kizáró posztokkal, ahol a hozzászólók 29 százaléka viselkedett hasonlóan.

A névtelenség tehát sokakat biztat vállalhatatlan viselkedésre, viszont sokaknál az sem akadály, ha személyük nem marad rejtve.

Felszínre tör a frusztráció

A témáról Gáfrik Evelyn pszichológussal beszélgettünk, hogy megtudjuk, miért szaporodtak meg ennyire a durva kommentek az elmúlt években.

A szakember elmondta, a közösségi az egyetlen olyan felület, ahol ezek az emberek következmény nélkül mondhatnak el bármit, amit a munkahelyükön, vagy akár egy boltban nem tehetnek meg.

A rengeteg frusztráció, düh, amit nap mint nap beszippantunk, így ölt testet.

– Persze jogi következménye a netes megnyilvánulásoknak is lehet, de nem sok sértett lép az ilyen esetekben. Az elégedetlenség a saját életükkel szintén kiválthatja az ilyen megnyilvánulásokat. Az elfojtott düh táplálkozhat a rossz munkából, párkapcsolatból és az irigységből is. Ez utóbbi akkor kerül felszínre, amikor a közösségi felületeken látja az illető, hogy egy ember hol nyaral, milyen boldog.

– Ugyanakkor azt ne felejtsük el, hogy a megosztott nyaralás is csupán az élet egy mozzanata, és annak az embernek is lehetnek problémái, aki az irigykedőktől kap hideget-meleget a kommentszekcióban – hangsúlyozta Gáfrik Evelyn, aki szerint a durva hozzászólások valószínűleg a jövőben is megmaradnak, de viszonylag egyszerűen mérsékelhető ezek egyik kiváltó oka, a felgyülemlett feszültség és harag.

– A sport kiváló eszköz erre, és személyenként változó, kinek mi lesz az ideális mozgásforma. A futás nagyon népszerű lett a pandémia alatt, de egy séta a szabadban, a természetjárás is csökkentheti a ­stresszt, Almási Kitti pszichológus pedig a bokszzsákot javasolta egyik cikkében.

Összegezve, az a lényeg, hogy keressünk valamilyen mozgást, amivel levezethetjük a feszültséget.

– A relaxáció szintén fontos, és bár ezeket könnyű mondani, érdemes megtenni ezt a néhány lépést. A hozzáálláson is jó lenne változtatni, meg kell élni az élet apró pillanatait, megtalálni bennük az örömöt – tanácsolta a pszichológus. Kiemelte: az érzékenyebbeknek különösen rosszul eshet egy bántó hozzászólás, átmenetileg elveszíthetik bizalmukat az emberekben, bezárkózhatnak, de azt fontos kiemelni, hogy a kiegyensúlyozott netezőknek nem okoznak komoly traumát a „kommenthuszárok”.

Online is lehet következménye

– Persze, rosszul esnek a bántó sorok, de ilyenkor nézzük meg, kitől kaptuk azokat. Számít nekünk az az ember? Az ilyen megnyilvánulások a másik felet minősítik, hiszen bár nekünk okoznak fájdalmat, ezzel az elfojtott haraggal nekik kell együtt élni – tette hozzá.

Balogh Bence IT-szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az interneten is be kell tartani a viselkedési normákat.

– Néhányan megfeledkeznek arról, hogy online is emberekkel beszélnek, és olyan kijelentéseket tesznek, amikre nem vállalkoznának egy személyes beszélgetés keretében. Sokan azt is elfelejtik, hogy a közösségi felületeken is védi a törvény az emberek személyiségi jogait.

Ha például hamisan megvádolunk valakit az interneten, az ugyanúgy törvénytelen, mintha az utcán próbálnánk befeketíteni. Arról nem is beszélve, hogy könnyedén beazonosítható az elkövető, a bizonyíték ott van a világhálón, mindössze egy képernyőképet kell róla készíteni.