A boldog sziget a „hollandok Balatonja”

Mindössze 180 négyzetkilométeren terül el a vakítóan fehér homokú tengerpartjairól, a flamingóiról, a hatalmasra nőtt kaktuszairól, a luxusszállodáiról, az óriási tengerjáróiról, a természeti szépségeiről is híres karibi álomvilág, Aruba. A Kis-Antillák 30 kilométer hosszú szigetét alig többen, mint százezren népesítik be, évente pedig közel 2 millió turistát fogadnak - ha éppen nincs világjárvány. Az Arubai Köztársaság a Holland Királysághoz tartozik, fővárosa Oranjestad. A hivatalos nyelvei a holland és a papiamento, pénzneme az arubai florin. Aruba Bonaire-rel és Curaçaóval együtt alkotják az ABC-szigeteket.    

Szentgyörgyi Judit közel három évtizede önkénteskedik, így adatott meg neki az arubai képzés, s ha már ott volt a világ túloldalán, feltérképezte a magyaroknak egzotikusnak számító miliőt. Minderről az Utazók a könyvtárban című programsorozatban tartott élménybeszámolót a napokban Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban.  

– Keveseknek adatik meg, hogy eljussanak a Karib-tengeri korallszigetre. Én egy hajón vettem részt egy PR-képzésen, de emellett bőségesen jutott idő Aruba megismerésére is. Hollandiából tíz és fél óra volt a repülőút, majd amikor megérkeztem májusban, tíz napos karanténnal kellett kezdenem. Minden nap volt testhőmérséklet-mérés és PCR-tesztet is kellett adnom, és már vártam, hogy kiszabaduljak az apartmanból. 

– Azért is közkedvelt Aruba, mert kiesik a hurrikánzónából. A Venezuelától 29 kilométerre északra fekvő sziget déli és nyugati részén fehér homokos strandok vannak, amelyek védettek az óceáni áramlatoktól. Az éghajlata száraz, ezért kevés helyen lehet találni a karibi térségben megszokott buja trópusi növényzetet. Ott tartózkodásom idején 27-29 fok volt, viszont éjjel-nappal, ami egy európai embernek roppant furcsa. Állandó a szél és magas a páratartalom. Az eső sem ad felüdülést. A növényvilágára jellemzőek a kaktuszok, az örökzöldek, a tüskés bokrok. Az orvosi aloé szerepel az ország címerében is.

A 15. század legvégén jutott el Aruba híre Európába: Amerigo Vespucci és Alonso de Ojeda járt erre expedíciójával 1499 augusztusában. Az aranyláz idején megnőtt a jelentősége, amikor kiderült, hogy ott is van arany. A történelem viharai után a sziget 1986-ig a Holland Antillák része volt, azóta a Holland Királyság autonóm területe, a jogrendszere a holland modellre épül. A 800 kilométer közúttal rendelkező országban a gazdaság legmeghatározóbb szegmense a turizmus.  

Arubán minden világmárka megtalálható. A szuvenírek között a zászlón lévő címkére rá volt írva: Made in China. Az országra jellemző a sok különleges kávé és a többféle karibi ízesítésű szósz. Két nevezetességük van: egy aranyőrlő malom maradványa és egy kaliforniai típusú világítótorony. Természeti értékekben bővelkednek, a holland kötődést bizonyítja a fejlett dísznövénykultúrájuk. Ügyelnek mindenre, korallt vagy fehér homokot sem hozhatnak magukkal a turisták a vízpartról. Az a szlogenjük: Gyere ide, nézd meg, legyél a része, de hagyd meg nekünk!