Karácsony

2023.12.23. 11:30

Az ünnepi menü önmagában is ajándék

Az asztal alá magvakat, terméseket, diót, mogyorót tettek, amelyek a bőséget szimbolizálták.

Száraz Anita

Ha a karácsonyi menüről van szó, minden családnak megvannak a saját hagyományai

Forrás: Illusztráció: Shutterstock

Fotó: 4 PM production

–  Ha a karácsonyi menüről van szó, szinte minden családnak megvannak a saját a szokásai, hagyományai – mondta lapunknak Tóthné Medved Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség nyíregyházi szervezetének elnöke, akivel arról beszélgettünk, mi került egykor a tirpák családok asztalára, és hogy melyek azok az ételek, amelyek ma is kihagyha­tatlanok az ünnepi fogások közül.

Nagy lakomát csaptak 

– A karácsony természetesen régen is nagyon fontos volt a családok életében, de sokkal puritánabb köntösbe öltöztették, nem volt ennyire csillogó, mint manapság. Ha a hagyományainkról beszélünk, megkerülhetetlenek a tirpákok, akik évszázadokon át éltek Nyíregyházán és környékén. Karácsony vigíliáján nagy lakomát csaptak, s mindenkinek megvolt a maga feladata. A legtöbb munka a gazdasszonyra hárult, akinek mivel több generáció élt együtt, sok emberről kellett gondoskodnia. Szenteste fehér kézi szőttes abrosz került az asztalra, melynek egyik sarkára tették a kemencében sült kenyeret, amit csak azután szegtek meg, hogy imádkoztak és énekeltek. Az asztal alá magvakat, terméseket, diót, mogyorót tettek, amelyek a bőséget szimbolizálták, a magokat pedig napfelkelte előtt a gazda kivitte az állatoknak, hogy ezzel is elősegítsék a következő évi bő termést. 

– Volt egy nagyon érdekes szokás, amihez én is megpróbálom tartani magam: minden fogást egyszerre tettek az asztalra. Ennek az volt a célja, hogy a gazdasszony ne álljon fel étkezés közben, és persze ennek is volt szimbolikus jelentése: azt a célt szolgálta, hogy az ólban a csirkék között jól megüljön a tyúk, s hogy jó legyen a szaporulat. 

És hogy mi volt az ünnepi menü? – Először pálinkát ittak és pogácsát ettek, a finom tyúkhúsleves után jöttek a sültek: kolbász vagy oldalas – ez utóbbihoz tejfölös tormát ettek –, sült liba, kacsa, de káposztát is töltöttek. Az édesség jellemzően diós és mákos kőttes tészta volt, a menüsort pedig borral zárták le. Ez a bőséges vacsora a módosabb családoknál volt jellemző, akik szerényebb körülmények között éltek, korhelylevest főztek és tepsis krumplit sütöttek. Utóbbihoz a főtt krumplit karikára vágták, sütőbe tették, és dinsztelt savanyú vagy édes káposztával kínálták, édességként mákos laska vagy mákos guba került az asztalra – mesélte Tóthné Medved Zsuzsanna, aki arról is beszélt, hogyan alakultak, formálódtak ezek a szokások. 

Kacsamell, birsalma 

– A régi menüből megmaradtak a sültek és a tyúkhúsleves, és akik tehetik, az ünnepi levest fácánból készítik. Nagyon sok rántott étel kerül a magyar családok asztalára, karácsonykor előkerül a kacsacomb vagy -mell párolt káposztával, birsalmával, különböző csatnikkal, az idősebbek pedig káposztát is töltenek – a szabolcsi paradicsomosan készül, a szatmári pedig darabolt húsokkal, füstölt szalonnával. Kelt tésztákat, zsíros süteményeket vagy kekszeket is sütnek, és mézeskalácsot is: ezt a gyerekkel együtt lehet szaggatni, díszíteni. 

– Ma már rántva, sütve vagy halászlé formájában a hal is az ünnepi menü része, de a tirpákok karácsonykor soha nem ettek halat – mondta Tóth­né Medved Zsuzsanna, aki a változó szokások között említette, hogy ma már egyáltalán nem számít ritkaságnak, ha a családok karácsonykor is rendelik az ételt. Ahogy fogalmazott, ez abból a szempontból örömteli, hogy a vendéglátós kollégái szívesen elkészítik ezeket, így viszont a gyerekek nem látják a készülődést, s nem tudnak részt venni benne. De mivel karácsonykor minden út hazavezet, a szülőknél, nagyszülőknél mindenki megkóstolhatja a hagyományos menüt – tette hozzá, és azt is elmesélte, náluk mi kerül az asztalra. 

Több a töltelék, mint a tészta 

– Nagy a családunk: a szent­estét apukámékkal töltjük, nekik rántott harcsát készítek majonézes burgonyasalátával. A gyerekeink, unokáink is eljönnek karácsonykor: marhahúsból főzök húslevest, amihez pászkalisztből készítek maceszgombócot. A fiúk s a vejeim szeretik a tatár bifszteket, az biztosan lesz, de narancsos kacsacomb is készül, amit burgonyakrokettel és narancsmártással kínálok, ezek mellé toroskáposztát is csinálok. Édesanyámtól tanultam meg a diós és mákos bejgli elkészítését: ezekben több a töltelék, mint a tészta, és mivel általában 24-én sütöm meg, még szilveszterkor is finom s puha, de sütök zserbót, lúdlábat és sós süteményeket is. Mindig előre megírom a forgatókönyvet, és napokra lebontom, hogy mikor mit kell csinálni, mert sok vendéget fogadunk, az időbeosztás nélkül pedig nem készülnék el mindennel időben. 

– Én nagyon szeretem a készülődést, főzés közben karácsonyi zenéket hallgatok, s hangolódom az ünnepre. A karácsony nálunk nem arról szól, hogy minél drágább dolgok kerüljenek a fa alá: az igazi ajándék az, hogy együtt lehetünk. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában