Kisebb kamatmetszés mellett döntött az MNB

Az alapkamat ezzel majdnem elérte az

1990 óta eddigi legalacsonyabb

értéket: 2005 szeptembere és 2006

júniusa között volt 6

százalék az irányadó

ráta. Az elmúlt egy hónapban

jól láthatóan némi

törés következett be

Magyarország

megítélésében és a

globális pénzpiaci

kockázatvállalási

hajlandóságban - indokolta Simor

András MNB-elnök, miért

változtattak a korábbi hónapokban

követett fél

százalékpontonkénti

kamatmérséklési

gyakorlatán. A másik fontos

körülményben, a

reálgazdasági kilátásokban

ugyanis nem történt lényeges

változás november óta.

A MT az elemzõi várakozásokban

szereplõ két variáció (0,25

és 0,5 százalékpont)

közül túlnyomó

többséggel az óvatosabb

kamatmetszést választotta. A

tanács tagjai a reálgazdasági

kilátások és

pénzpiac

kockázatvállalási

hajlandóság alakulását

vitatták meg, s úgy látják,

elõbbiben nincs új fejlemény.

Továbbra is elhúzódó

recessziót látnak Magyarországon,

a térség más

államainál lassabb a

kilábalás - mondta Simor

András. Az MNB elnöke ehhez

hozzátette, hogy a külpiacokon

éledezõ konjunktúra

ösztönzi az exportot, s az ebben

érdekelt termelõvállalatok

körében már vannak

változások, ami megmutatkozik abban is,

hogy sok részmunkaidõs embert

ismét nyolc órában

foglalkoztatnak. A belsõ kereslet azonban

változatlanul nagyon nyomott - mondta az

MNB-elnök.

Ebben a helyzetben az MNB is óvatosan

lépked elõre a

kamatcsökkentésben - hangsúlyozta

Simor. A jegybank ugyanis egy

másik fontos körülményt is

mérlegel a kamatdöntésekkor: azt,

milyen irányban halad a pénzpiac

kockázatvállalási

hajlandósága és

Magyarország megítélése.

Mindkettõben óriási

változások következtek be tavasz

óta, ami lehetõvé tette a tetemes

kamatvágást. E két területen

azonban az elmúlt hónapban jól

láthatóan némi törés

állt be - jelentette ki Simor

András.

Szerinte ez megmutatkozott abban, hogy emelkedett a

devizakötvények hozama és

gyengült a forint. S noha a

mögöttes okok nem hazai eredetûek, ezek

az események rávilágítanak

arra, hogy a magas magyar

államadósságnak mekkora a

súlya az ország

megítélésében - fejtette ki

az MNB elnöke. Magyarország sokat

tett a stabilitás érdekében, de az

adósság mértéke még

mindig sebezhetõvé teszi, tehát

nagy munka áll elõttünk - mondta.

Az euró átvételének

idõpontjáról újólag

felélénkült vita kapcsán

Simor András azt mondta, hogy

az MNB-nek nincs céldátuma, de ha lenne,

azt elõször a kormánnyal

beszélné meg. Azt azonban kijelentette,

hogy Magyarországnak még

stabilabb helyzetbe kell kerülnie az

euró bevezetéséhez, s ez

a jövõbeni kormányzati

elkötelezettségtõl függ.