Vízügyi fórum: fenntartható vízgazdálkodásra van szükség

Budapest - A vízforrásokkal való fenntartható bánásmód fontosságáról beszélt a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője kedden Budapesten, az ENSZ vízügyi egyezmény részes feleinek 7. ülésén.

Az emberiség jelenlegi életformája végzetes hatással van a környezetre és természeti erőforrásokra. Ha el akarjuk kerülni a globális vízügyi krízist, fenntartható módon kell bánnunk a vízforrásokkal - tolmácsolta Áder János köztársasági elnök szavait Kőrösi Csaba.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezményét (vízügyi egyezmény) 1992-ben Helsinkiben fogadták el és 1996-tól hatályos. Az egyezmény legfőbb döntéshozó szerve a részes felek ülése, amelyet háromévente rendeznek azért, hogy áttekintsék az eredményeket és meghatározzák a jövőbeni tennivalókat.

A tanácskozásnak küldött üzenetében Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy a világban tapasztalható válságok gyakran társadalmi-gazdasági problémaként jelentkeznek, de az esetek többségében a klímával, illetve a vízzel kapcsolatos kihívásokban gyökereznek.

Hangsúlyozta, fenntartható módon kell bánni a vízforrásokkal és integrált módon kell hozzáállni a környezethez, illetve a társadalmi-gazdasági megfontolásokhoz. Fontosnak nevezte, hogy az egyezményt megnyissák az Európán kívüli országok számára is.

Megjegyezte: soha nem késő elkerülni a katasztrófát, ha új, fenntartható megközelítést alkalmazunk. Fontos, hogy a vizeket közös és egyesült erőforrásnak tekintsük - üzente Áder János a vízügyi egyezmény résztvevőinek.

Jan Eliasson, az ENSZ főtitkárhelyettese videoüzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a víz hiánya aláaknázhatja a békét is, ezért arra kérte a még nem részes országokat, csatlakozzanak az egyezményhez.

Egyetlen kormány nem tud a vízzel kapcsolatos kihívásoknak megfelelni egyedül, senki nem tud mindent megtenni, de mindenki tud valamit tenni - üzente, és arra bátorította az országokat, az érintetteket, hogy szélesítsék ki az együttműködést.

Felkai László, a Belügyminisztérium államtitkára köszöntőjében arról beszélt: újabb migrációs hullám indulhat, ezúttal a vízhiány miatt. Mint mondta, ha valamiből kevés van, az konfliktusforrás, főleg, ha olyan stratégiai jelentőségű anyagból van kevés, mint a víz. A világ valamennyi országát érintő konfliktus lehetősége hatalmas - jegyezte meg.

Francesco La Camera, az olasz környezetügyi tárca főigazgatója arról beszélt: hisz abban, hogy a világ különböző részei közötti együttműködés, tapasztalatcsere hozzájárul a globális erőforrásokkal kapcsolatos problémák kezeléséhez.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2010-ben az ENSZ-közgyűlés kinyilvánította, hogy a biztonságos, tiszta ivóvízhez hozzájutás emberi jog, de csaknem egymilliárd ember nem fér hozzá a tiszta ivóvízhez. A világ lakosságának közel egyharmada olyan területen él, ahol közös határvizek vannak és a globális friss víz kétharmada ezekről a területekről jön. Nincs más legális jogi és szakpolitikai eszköz ezek biztosításához, mint az együttműködés - jelentette ki.

Christian Friis Bach, az ENSZ EGB ügyvezető titkára közölte, hogy a klímaváltozás a csökkenő mennyiségű vízen keresztül érezteti hatását, ez pedig arra kell hogy késztesse az országokat az egész világon, hogy új együttműködési formákat találjanak.

Az együttműködés egyszerűen kötelező. A mi feladatunk, hogy hozzájáruljunk a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez - tette hozzá.

Massimo Cozzone, az egyezmény részes feleinek elnöke arról beszélt köszöntőjében: bízik abban, hogy egyre többen csatlakoznak az egyezményhez, amelynek jelenleg több mint negyven részes fele van.

A vízügyi egyezmény erősíti a határvízi együttműködést, az aláíróktól pedig megköveteli többek között a határvizek ésszerű és méltányos felhasználását, az osztott vizekről kötött megállapodások megkötését. Egy 2013-as módosítás lehetővé teszi, hogy valamennyi ENSZ-tagállam csatlakozhasson az egyezményhez; a budapesti tanácskozáson válik az egyezmény globális jogi és kormányközi keretté a határvízi együttműködés területén.

A háromnapos tanácskozáson várhatóan új eszközöket fogadnak el a határvízi együttműködés területén és fontolóra veszik az egyezmény szerinti jelentéstételi rendszer kialakítását is. A résztvevők áttekintik a határokon átnyúló vízügyi együttműködés jelenlegi helyzetét és azt, hogy hogyan kezeljék a felmerülő kihívásokat.

- MTI -