Olykor se íze, se illata a külföldi szamócának

Megkezdődött az eperszezon, legalábbis ez lehet a vevők benyomása a bevásárlóközpontok, a zöldség-gyümölcs kereskedések és a „bódésok” kínálatát látva. Hatalmas, lédús, piros gyümölcsök kacsintanak ránk a polcokról, kiporciózott dobozokból, míg a balkonládákban, fóliaházakban és a földeken jórészt még csak most érik a töveken csüngő csemege.

Joggal zavarodik össze tehát az átlag vásárló, aki a csomagolás és az árusok elmondása szerint magyar epret visz haza, miközben a helyi termelők piaci standjain egyelőre se híre, se hamva a magvas finomságnak.

Dr. Takács Ferenc, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ újfehértói ­intézetének vezető munkatársa elmondta: azt minden árus vagy kereskedő maga dönti el, hogy mennyiért adja a gyümölcsöt vagy a zöldséget.

– Aki csal, mert hazaiként tünteti fel az importból származó gyümölcsöt, arra a lehető legkeményebben sújtson le a törvény szigora. Az ellenőrzéseket a Nébih folyamatosan végzi – tette hozzá a szakember.

– Nagyon nagy baj, hogy a külföldi termést átcsomagolva, magyar áruként adják el, s nem tüntetik fel, hogy nem hazai szamóca – mondta érdeklődésünkre Pap Tamás, aki hangsúlyozta: nem eperről beszélünk, mert az fán terem, hanem szamócáról. A nyíregyházi gazdálkodó hozzátette: külföldön teljesen más a támogatási rendszer, mert ott mennyiségi, míg nálunk területalapon kapják a gazdák a támogatást.

Nekik nem az az érdekük, hogy jó minőségű, jó illatú szamócát termesszenek, hanem tömeget. Ezt pedig olyan fajtákkal tudják elérni, amelyek nagyon kemények, s olyan növényvédő szerekkel kezeltek, hogy kibírja a hosszú utazást is.

A mennyiségi támogatás miatt sokkal több pénzt kapnak, mint amennyiért értékesítik a szamócát, ezért tudnak ilyen nagyon olcsók lenni a magyar gyümölcshöz képest. A mi költségeink nagyon magasak, nálunk csak olyan növényvédő szerek megengedettek, amelyek nagyon drágák – magyarázta Pap Tamás, aki több mint két évtizede foglalkozik szamócatermesztéssel.

Tavaly még nyolc, ma már csak másfél hektáron termeszti a szamócát. Hozzátette: a hazai gazdák megtermelni sem tudják annyiért a szamócát, mint amennyiért a külföldi adja.

Fontos az illata és a színe

– Másik nagy gond az idén – folytatta –, hogy a tavalyi ősz nagyon elnyúlt, november végén is jó idő volt. Nemcsak a szamóca, de más gyümölcs is azt gondolta, jön a tavasz, és megindult a nedvkeringés a rügyekben. A hirtelen decemberi tél miatt a termőrügyek visszafagytak, ezért van most sokkal kevesebb szamóca, s ezért nem lesz más gyümölcs sem.

– A magyar szamóca (vagy ahogy a köznyelvben használjuk, földi eper) illatát már messziről érezni, míg a külföldről behozottnak a külső rétegét olyan szerrel kezelik, ami miatt nincs illata. Fontos jel, hogy a magyar termelők mindig frissen szedett gyümölcsöt kínálnak, a csumája élénkzöld, rózsához hasonlít, a nem magyarnak pedig hervadt, száraz. A szín is sokat elárul, hiszen a hazai szamóca soha nem lesz bordó, halványabb pirosra érik – sorolta a különbségeket Pap Tamás.

– Nekünk csak a hatóságok tudnak segíteni, a folyamatos ellenőrzéssel, s ha számonkérik, hogy írja ki pontosan a származási helyet, a vevő ez alapján tudja eldönteni, mit választ. Aki még segíthet, az a vásárló, aki nem az ár, hanem a minőség alapján a hazai szamócát választja – mondta azzal kapcsolatban a gazda, hogy miként lehet megállítani a rossz tendenciát. Kiemelte: a komoly hazai termelők pontosan feltüntetik, hogy ki termesztette a szamócát. – Mi csak olyan szamócát árulunk, amit a gyermekeinknek is szívesen adunk – jelentette ki.

– Hozzánk a múlt héten hozott be először nyíregyházi termelő földi epret, de leginkább csak mutatóba. Akkora mennyiségről, amivel most találkozunk a boltokban, egyelőre nem beszélhetünk. Biztosan vannak gyorsabban érő fajták, rásegíthetnek a fűtött fóliasátrak is, ám nem valószínű, hogy a helyi gazdák jelentős része rendelkezik ez utóbbival. A napfényt nem lehet helyettesíteni semmivel, és láttuk, hogy az elmúlt hetekben milyen volt az időjárás, illetve ismerjük az ország, a megye éghajlati adottságait. Az az igazi, ízletes szamóca még csak most fog beérni, édesedni – mondta el Palicz Ildikó, a Helyben a Jövőnk Egyesület elnöke.

A Nyíregyházi Kosár Közösség egyik alapítójától megtudtuk: jelenleg közel ötven megbízható helyi termelő minőségi portékáját lehet beszerezni a közösségnél. A különféle élelmiszerektől a tisztítószerekig minden megtalálható náluk, amire egy háztartásban szükség lehet.

Szezonális és finom is

– Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy helyben megtermelt szezonális zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszunk. Ilyen most, és lesz a következő hetekben a saláta, a hagyma, a retek, az uborka, a kel- és újkáposzta, a karalábé és a földi eper – sorolta Palicz Ildikó.

– Az lenne a leghatékonyabb, ha a valódi igényeink alapján fogyasztanánk, ehhez azonban tudnunk kell, mik azok. Például biztosan nem az, hogy februárban földi epret vagy paradicsomot együnk, hiszen Magyarországon, mérsékelt égöv alatt ehhez nem lehet természetes úton hozzájutni. De mivel megjelenik szezonon kívül is – bár sem az íze, sem a minősége nem túl megfelelő –, megvesszük, mert megkívánjuk. Nem lehetetlen, hogy aztán a szemétben végzi, pontosan azért, mert ehetetlen.

Előfordulhat, hogy átcsomagolják

Hasznos, ha tudják a fogyasztók, hogy a magyar eper jól felismerhető: színe világospirosas vagy téglavörös, míg az importeprek élénkebbek, sötétbordó színűek. Több hírportál is arról számolt be a napokban, hogy az olcsó importepret szinte teljesen nyíltan „magyarítják” a piacon. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ezzel kapcsolatban több fórumon is azt közölte, hogy az átcsomagolás előfordulhat ugyan, de ritkán, inkább olyan években, amikor a hazai termés késik vagy gyérebb. Idehaza az eper drága, ha külföldön rekordtermés van, akkor olcsón bekerül, s nagyobb haszonnal értékesíthető.

Egyvalami vigasztalhatja a vásárolót: legalább biztonsági szempontból ugyanolyan megfelelő a külföldi minősége is. A vásárlók többsége szemre vásárol, ezért az ízesebbnek vélt délről szárma­zót választja, bár azt is jó tudni, hogy a külföldi szamócát alacsonyabb érettségi állapotban szedik le ahhoz, hogy kibírja a szállítást, kár, hogy nem veszik figyelembe, hogy a gyümölcs nem utóérő.

KM