2019.11.15. 11:30
Szédítő körtánc az építőiparban
A lánctartozás nem szüntethető meg teljesen, derült ki egy iparkamarai egyeztetésen.
A törvényalkotás óta több mint öt esztendő telt el, és az építőipari szereplők egyre inkább igénylik a tapasztalatok közkinccsé tételét. Ebben pedig a TSZSZ-eknek infrastrukturális keretet adó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve annak megyei kirendeltségei is igyekeznek az érintettek segítségére lenni.
Nyíregyházán a héten tartottak a témában tájékoztatót, három előadót is felkérve.
Annyit már az elején le lehetett szögezni, hogy
a szakértői szervezet létrehozása okos döntés volt, amit a számok is igazoltak.
A lánctartozások összege az eltelt időszakban ugyanis a felére mérséklődött, és a javulást megsüvegelték a szakmai szervezetek és az építőipar egyéb szereplői is.
Részsikerek
– A kezdetben ki nem fizetett alvállalkozók tömkelege mint kérelmező valódi segítséget kapott, hiszen az első években a vitatott követelések 70-80 százalékát jogosnak tartotta a szervezetünk. Ebben az értelemben valóban sikertörténetről beszélhetünk – mondta el lapunknak Báthory Sándor, a TSZSZ igazságügyi szakértője. – Csakhogy mára a kérelmezői körök között arányeltolódás jött létre. Manapság a családi házas vagy társasházas építtetők keresik meg egyre többen a szervezetünket.
Hogy mi ennek az oka? Miközben a kínálati piac keresletibe csapott át, kislakásépítők kezdeti jóhiszeműsége egyre ritkábban találkozik a kivitelező megfelelő szakmaiságával. A kislakásépítők pedig jól tudják, még mindig olcsóbban jönnek ki, ha a TSZSZ-hez fordulnak, mintha a bírósághoz nyújtanának be felperesként keresetet, esetleg egy közjegyzői, úgynevezett nemperes eljárást indítanának.
Idevág mindennek a fonákja is,
a generálkivitelezők ugyanis manapság már nem merik kifizetetlenül hagyni az alvállalkozók számláit
– legalábbis nagy számban –, mivel addig ők sem juthatnak a pénzükhöz. Nem arról van persze szó, hogy az egyik kérelmezői kör kiugróan nagyobb arányú a többihez képest, mint régen.
A „szerepkörök” inkább kiegyenlítődtek. A helyzetet tovább árnyalja, hogy október 24-e után újabb, a bejelentésekkel kapcsolatos jogszabályváltozásra kell felkészülni. A jogszabály sajnálatos módon már létrejött, amikor a szakmai fórumok megvitathatták volna.
Ha minden a jelenlegi szerint marad, egy kivitelező megteheti, hogy nem nyit elektronikus naplót, és semmi nem kötelezi arra az építtetőt, hogy műszaki ellenőrt alkalmazzon. Kislakások akár kalákában is épülhetnek.
Némi pesszimizmus
Felelős műszaki vezető persze továbbra is kell, méghozzá szakáganként, de ezt is saját hatáskörbe vonhatja a kivitelező, szükség esetén pedig az építtető. Márpedig ha gond lesz, a szakmai megítélés se lesz egyszerű, ami befogadhatatlan, hiánypótlásokkal terhelt ügyeket generálhat a szervezetünk számára is.
Egyébként nem vagyok teljesen optimista: nem valószínű, hogy a lánctartozások ügye teljes egészében nyugvópontra juthat. Mindig lesz olyan szituáció, amelyben nem a minőség az irányadó.
Szabolcs-Szatmár megyében ugyan feleannyit ügyet tárgyaltunk – 2018 decemberéig összesen 24-et –, mint Hajdú-Bihar megyében, de ebből én inkább azt olvasom ki, hogy az ügyfelek elrettennek a szükséges jogi-szakmai procedúrától, nem beszélve az anyagi vonzatától.
Az esetek többségében már a szakértői vélemény elkészülte előtt megegyeznek, esetleg utána. Ráadásul amit mi adunk, csupán egy műszaki dokumentum. Eszköznek kitűnő, de a másik oldal konstruktivitása nélkül nem biztos, hogy elég – foglalta össze a tapasztalatokat Báthory Sándor.
MJ