Szédítő körtánc az építőiparban

A törvényalkotás óta több mint öt esztendő telt el, és az építőipari szereplők egyre inkább igénylik a tapasztalatok közkinccsé tételét. Ebben pedig a TSZSZ-eknek infrastrukturális keretet adó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve annak megyei kirendeltségei is igyekeznek az érintettek segítségére lenni.

Nyíregyházán a héten tartottak a témában tájékoztatót, három előadót is felkérve.

Annyit már az elején le lehetett szögezni, hogy

a szakértői szervezet létrehozása okos döntés volt, amit a számok is igazoltak.

A lánctartozások összege az eltelt időszakban ugyanis a felére mérséklődött, és a javulást megsüvegelték a szakmai szervezetek és az építőipar egyéb szereplői is.

Részsikerek

– A kezdetben ki nem fizetett alvállalkozók tömkelege mint kérelmező valódi segítséget kapott, hiszen az első években a vitatott követelések 70-80 százalékát jogosnak tartotta a szervezetünk. Ebben az értelemben valóban sikertörténetről beszélhetünk – mondta el lapunknak Báthory Sándor, a TSZSZ igazságügyi szakértője. – Csakhogy mára a kérelmezői körök között arányeltolódás jött létre. Manapság a családi házas vagy társasházas építtetők keresik meg egyre többen a szervezetünket.

Hogy mi ennek az oka? Miközben a kínálati piac keresletibe csapott át, kislakásépítők kezdeti jóhiszeműsége egyre ritkábban találkozik a kivitelező megfelelő szakmaiságával. A kislakásépítők pedig jól tudják, még mindig olcsóbban jönnek ki, ha a TSZSZ-hez fordulnak, mintha a bírósághoz nyújtanának be felperesként keresetet, esetleg egy közjegyzői, úgynevezett nemperes eljárást indítanának.

Idevág mindennek a fonákja is,

a generálkivitelezők ugyanis manapság már nem merik kifizetetlenül hagyni az alvállalkozók számláit

– legalábbis nagy számban –, mivel addig ők sem juthatnak a pénzükhöz. Nem arról van persze szó, hogy az egyik kérelmezői kör kiugróan nagyobb arányú a többihez képest, mint régen.

A „szerepkörök” inkább kiegyenlítődtek. A helyzetet tovább árnyalja, hogy október 24-e után újabb, a bejelentésekkel kapcsolatos jogszabályváltozásra kell felkészülni. A jogszabály sajnálatos módon már létrejött, amikor a szakmai fórumok megvitathatták volna.

Ha minden a jelenlegi szerint marad, egy kivitelező megteheti, hogy nem nyit elektronikus naplót, és semmi nem kötelezi arra az építtetőt, hogy műszaki ellen­őrt alkalmazzon. Kislakások akár kalákában is épülhetnek.

Némi pesszimizmus

Felelős műszaki vezető persze továbbra is kell, méghozzá szakáganként, de ezt is saját hatáskörbe vonhatja a kivitelező, szükség esetén pedig az építtető. Márpedig ha gond lesz, a szakmai megítélés se lesz egyszerű, ami befogadhatatlan, hiánypótlásokkal terhelt ügyeket generálhat a szervezetünk számára is.

Egyébként nem vagyok teljesen optimista: nem valószínű, hogy a lánctartozások ügye teljes egészében nyugvópontra juthat. Mindig lesz olyan szituáció, amelyben nem a minőség az irányadó.

Szabolcs-Szatmár megyében ugyan feleannyit ügyet tárgyaltunk – 2018 decemberéig összesen 24-et –, mint Hajdú-Bihar megyében, de ebből én inkább azt olvasom ki, hogy az ügyfelek elrettennek a szükséges jogi-szakmai procedúrától, nem beszélve az anyagi vonzatától.

Az esetek többségében már a szakértői vélemény elkészülte előtt megegyeznek, esetleg utána. Ráadásul amit mi adunk, csupán egy műszaki dokumentum. Eszköznek kitűnő, de a másik oldal konstruktivitása nélkül nem biztos, hogy elég – foglalta össze a tapasztalatokat Báthory Sándor.

MJ