Aggasztó az e-hulladék mennyisége

Közismert tény, hogy az egyre fokozódó mennyiségű elektronikai hulladék komoly gondokat okoz, de az ENSZ e-szemét elleni koalíciójának adatai még borúsabb képet festenek a helyzetről: tavaly több mint 50 millió tonnányi elektromos hulladék halmozódott fel, s a friss tanulmányuk szerint ez a szám 2030-ra akár a 74 millió tonnát is elérheti.

Csupán ötödét hasznosítjuk

Az elektronikai hulladék jelentős részét a háztartási gépek, mosógépek, tűzhelyek, mikrohullámú sütők adják, de egyre nagyobb mennyiséget tesz ki a szórakoztató elektronikai cikkek, például tv-k, számítógépek és mobiltelefonok alkotta e-szemét is.

Világszinten az elektronikai hulladék mindössze ötödét hasznosítják újra, ami több okból is gondot jelent: egyrészt az elektronikai cikkek rengeteg természetkárosító anyagot, különösen nehézfémeket tartalmaznak, továbbá az sem elhanyagolható szempont, hogy az elektromos szerkezetekben olyan ritka fémeket használnak, melyek a Földön csupán kis mennyiségben lelhetők fel.

Egyes számítások szerint egymillió mobiltelefonból 18 kg arany, 200 kg ezüst, 7 kg palládium és 7500 kg réz nyerhető ki. Ez utóbbi adat különösen beszédes, hiszen jelenleg annyi rezet tárolunk e-hulladék formájában, ami a bányászott mennyiség harmadának felel meg.

Az e-hulladék jelentős része újrahasznosítható, ezért lapunk utánajárt, a kidobott elektromos eszközök hogyan kerülhetnek vissza a gazdaság körforgásába.

Egy neve elhallgatását kérő e-hulladék-újrahasznosító cég ügyvezetője elárulta, az egyik leggyakoribb e-hulladéktípus a rézkábel, mely egy speciális eljárással újrahasznosítható.

− Nagyon sok számítástechnikai berendezés érkezik hozzánk: számítógépek, szerverek, tápegységek, melyeket a vállalatok leselejteztek. Háztartási gépeket ritkábban hoznak be, de az ipari partnereink részéről, illetve gyártási selejtből azért szép számmal akad belőlük – árulta el az ügyvezető, majd kiemelte, a számítástechnikai eszközök szinte teljes mértékben újrahasznosíthatók.

Értékes másodnyersanyagok

− A gépek házából vashulladék lesz, amely kohókba kerülve újra alapanyag lehet, a szigetelt vezetékeket pedig a német partnerünk ledarálja, majd a granulátumból különválasztják a műanyagot és a rezet. Az alaplapok szintén nagyon értékes másodnyersanyagok lehetnek, hiszen kinyerhető belőlük az arany és a különféle apróbb alkatrészek – avatott be a számítógép-alkatrészek újjászületésének menetébe az ügyvezető.

− Magyarországon is vannak kiváló technológiával működő hulladékfeldolgozók, de a kábelek újrahasznosítására nem épült ki az iparág, így a környező országokban dolgozzák fel ezeket – árulta el az ügyvezető.

Éberhardt Gábor, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, a vállalathoz a lakosság évente 50 tonna elektronikai hulladékot szállít be, melynek jelentős része Nyíregyházán keletkezik.

− A hulladékudvarainkban és az orosi hulladékkezelőben gyűjtik az elektronikai hulladékot, de az újrahasznosítást más cégek végzik. Az e-hulladék jelentős részét a nagyobb gépek, elsősorban a hűtők alkotják, de azt nem szabad elfelejteni, hogy az áruházaknak visszavételi kötelezettségük van, tehát az új háztartási gépek vásárlásakor kötelesek a használt gépet átvenni, és az új vételárába beszámítani – árulta el Éberhardt Gábor.

Nagyon fontos, hogy az átlagember is sokat tehet az e-hulladék újrahasznosítása és mennyiségének csökkentése érdekében.

Semmiképp ne égessük el vagy juttassuk élővízbe, talajba a veszélyes hulladékot, illetve ne keverjük össze a kommunális hulladékkal, hiszen a szeméttelepre kerülve veszélyes anyagok juthatnak a környezetbe.

Apró, de fontos lépés, hogy ne dobjuk ki a már nem használt, de működőképes elektronikai berendezést, ugyanis sok helyen gondoskodnak a visszavitt áruk megfelelő kezeléséről.

Sajnos a fogyasztótrendek tovább rontják a helyzetet, hiszen ma már a legtöbben nem akkor vásárolnak új eszközt, ha az meghibásodott, sőt a reklámok is az új készülékek beszerzésére sarkallják az embereket.

MI