Szomorú képet mutat a gyümölcspiac

Mennyiségben és minőségben is gyenge termést hozott a gyümölcsszezon – nyilatkozta az otpagrar.hu-nak a ­FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A csengeri származású szakember, dr. Apáti Ferenc egyebek mellett a szilva-, az alma-, valamint a meggytermesztők tapasztalatait foglalta össze.

Rossz minőség

Idén 50-55 ezer tonna körül volt a hazai meggytermés, de a rossz minősége miatt a belföldi konzerviparon kívül alig maradt felvevőpiaca – mutatott rá Apáti Ferenc. A szerény termés ellenére így július 1-je és 12-e között az induló, kilónkénti 260-280 forintról 200 forintra zuhant a meggy ára, de alkalmanként a 180 forintos árszintet is megjárta. A konzervgyárak néhány napra le is álltak az átvétellel, mert nem bírták kezelni a feltorlódott mennyiséget. Majd július 15-e után a hátralévő egy hétre újra 260-280 forintra emelkedett a kilónkénti ár.

A meggypiacon már július első dekádjában látszott, hogy milyen problémákkal kell szembenézni az idén. A szezon legfőbb hulláma július közepére lefutott. Ezután már csak néhány feldolgozó működött, amelyek számára az alapanyagot a jó állapotú ültetvények később beérő, de még jó minőségű termése szolgáltatta.

– Ezzel együtt is igaz, hogy fagyasztóiparunk a szokásos meggyalapanyag-mennyiségnek csupán a bő felét vásárolta fel, vagyis 6-8 ezer tonna helyett szűk 4 ezer tonnát. Szintén kis mennyiségre voltak vevők a pálinkafőzdék. Nagy érvágást jelentett, hogy a német export gyakorlatilag a szokásos mennyiség harmadát sem érte el, vagyis az általában jellemző 10 ezer tonna helyett, talán ha 3 ezer tonna került kiszállításra – fogalmazott dr. Apáti Ferenc.

A minőség nem csak az exportpiacok számára volt gyenge, a belföldi konzerv­ipar sem tudta magyar meggy­ből fedezni a 40 ezer tonna körüli kapacitását. A magyar feldolgozók több ezer tonna meggyet importáltak meggybefőtt előállításához Lengyelországból.

Apáti Ferenc szerint arra még soha nem volt precedens, hogy egy konzerv­gyár egymaga vett kétezer tonna lengyel meggyet – idén viszont ez is megtörtént. A léüzemek 50-70 forintos áron vásároltak fel körülbelül kétezer tonna repedt Érdi bőtermőt, majd miután július elején beindult a Cigánymeggy és az Oblacsinszka (amelyekből ráadásul jó volt a termés), a léüzemek már csak ezeket vásárolták 80-120 forintos kilónkénti áron.

Még a léüzemek sem

A magyar meggytermés 15-20 százaléka, körülbelül 7-9 ezer tonna az ültetvényekben rohadt el: a repedt Érdi bőtermő egy részét még a léüzemek sem tudták felvenni, ezért földre kellett lerázni, mint ahogyan az erősen antraknózisos fürtösmeggy-ültetvények termését is, mert a hűtő- és a konzervipar nem tudott vele mit kezdeni.

A frisspiaci szilvaszezon elején jellemző 200-250 forintos kilónkénti ára augusztusra, a főszezonra 150 forint körülire mérséklődött, de ez az árszint még így is magasabb az átlagosnál – vélekedett dr. Apáti Ferenc. A rázott feldolgozóipari alapanyag kilogrammonként 80 forint körüli nettó termelői áron kelt el, amit döntően velő-előállításra használnak, és amiből később gyümölcslé lesz.

A hazai pálinkaiparnak ez szintén drága, mint ahogyan a konzervipar sem nagyon kezdett hozzá a vásárlásokhoz, mert ilyen alapanyagár mellett az olcsóbb bolgár szilvabefőttel nem tud versenyképes lenni. Ezek az árak a fagyasztóiparnak is magasak, különös tekintettel arra, hogy Szerbiában jó termés volt, és a szerb feldolgozók fagyasztásban egyébként is erősek, ármeghatározók.

A feldolgozóipari alapanyag – ami mennyiségében, mint ahogyan az egész idei szilvatermésünk, szerény – döntően velőalapanyagként és exportra kiküldött felezett szilva alapanyagként a jelzett 80 forintnál valamivel magasabb árakon kelt el. Egyébként pedig – mint ahogyan az ilyen szerény terméseknél általában lenni szokott –, aki tudja, igyekszik a frisspiacon értékesíteni a kevés gyümölcsét, mert ott jóval magasabb árat érhet el, mint a feldolgozóiparnál.

Július vége óta

Az unióban várhatóan ugyanakkora lesz a termés, mint tavaly, nálunk azonban a tavalyi 400 ezer tonnánál 50-100 ezer tonnával is kisebb lehet a hozam. Ennek körülbelül egyharmada lehet az étkezési alma minőség, a többi a léüzemekbe kerülhet. A nyári almát július vége óta szüretelik, ennek az árpozícióját alapvetően az határozza meg, hogy a szokásossal ellentétben idén nyárra elfogytak a betárolt készletek.

Ez és a gyenge termés az árak megduplázódását hozta magával: a nettó termelői árak kilogrammonként 200-300 forint körül vannak, a fogyasztók pedig 600-700 forint körüli áron kaphatják meg a nyári almát a piacon.

A Gala fajta szürete várhatóan augusztus 25-e és 30-a között indul meg. A jelenlegi termelői elvárások és piaci árvárakozások azt sugallják, hogy nettó termelői ára (tartályládás, I. oszt. almára vonatkoztatva, tárolás, válogatás és csomagolás nélkül) kilogrammonként 150 és 200 forint között fog megállni, ami szokatlanul magas, mert eddig nem nagyon szökött 120 forint fölé. A magas árak oka, hogy a termelő és a piac is látja, hogy a későbbi fajtáknál (Idared, Jonagold, Jonagored, Red Delicious) általában gyenge vagy nagyon gyenge a termés, így a termelők úgy mérsékelnék a veszteségeiket, hogy ezt a fajtát adják jó áron.

KM