2021.04.09. 20:00
Túlkínálat van a húspiacon
A húságazat szereplői komoly veszteségeket szenvedtek el az elmúlt időszakban.
A Tranzit Csoport megyénkben ezerötszáz embert foglalkoztat | Fotó: Tranzit Csoport
– A világpiacon egy markáns takarmányár-emelkedés kezdődött 2020 őszén, mára állatfajonként és hasznosítási irányonként változó mértékű, körülbelül 30 és 50 százalék között növekedtek meg a takarmányozási költségek. Ebből az következne, hogy az élőállat- és húsáraknak 15 és 30 százalék közt kellene emelkedniük. Hogy ez miért nem történt meg? Azért, mert az árakat nem az önköltség, hanem a kereslet-kínálat mozgatja.
– A világszinten, így az Európai Unióban is komoly problémákat okozó Covid miatt leállt a vendéglátóipar, a húsfogyasztás csökkent. Az unió húspiacán már 2018-ban és 2019-ben is jelentkeztek a túltermelés jelei, ezt a koronavírus csak fokozta. A közös piac miatt mindegy, hogy a többletsertés Spanyolországban, a többletcsirke Lengyelországban jelentkezik, ez a teljes európai piacra hatással van, így a magyarországi kínálatra és árakra is – részletezte a víziszárnyas-tenyésztéssel, annak feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozó, megyénkben két-két vágóhidat és keveréktakarmányt gyártó üzemet (Nyírbátorban és Nyírgelsén) működtető Tranzit Csoport leányvállalatának, a Tranzit-Ker Zrt.-nek a vezérigazgató-helyettese.
Ujvári Sándor szerint az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza miatt sok uniós ország elvesztette a harmadik országbeli piacait, ami szintén a belső kínálatot növeli.
Szűkülő lehetőségek
Azokban az országokban, ahol nagy exportárualapok képződnek húsból, mint Magyarországon is, a probléma hatványozottabb, mivel a kínálati oldalon még nagyobb nyomás alá kerül a hazai piac.
– Ezek a folyamatok nem engedték és most sem engedik idehaza a húsárak látványos „felpattanását”. A kiskereskedelmi láncok irányába az átadási árakon látszik egy lassú, 4-6 százalékos emelkedés, ami azonban nem oldja meg az állattenyésztők és a vágóhidak problémáját. És hogy mit hozhat a közeljövő? Jelentősebb áremelkedést akkor éreznének a fogyasztók, ha csökkenne a hústermelés és ezzel az áruházi kínálat. Ezt a pontot még nem értük el, a folyamat viszont elindult Európában.
– A másik opció az áremelkedésre, ha megoldódna a Covid-kérdés, és helyreállna a fogyasztás. Ezt sem tudjuk, mikor következhet be. Összegezve, a hústermelők már nagyon várják a húsárak emelkedését, de ez a túlkínálat miatt várat magára. Jelentkezhetnek azonban olyan piaci hatások, melyek enyhítenek a túlkínálaton, ilyen a nagy európai baromfitermelő országokban a mai napig gondot okozó madárinfluenza-járvány, a németeknél fellobbanó sertéspestis, vagy a kevésbé tőkeerős piaci szereplők kiszállása a termelésből, mert erre is volt már példa. Ezek miatt jelentős mértékben emelkedhetnek az árak, ami a fogyasztók számára lehet, hogy nem jó hír, de a húságazat szereplőinek, akiknek milliárdokban mérhető veszteségeik keletkeztek és termelődnek a mai napig is, az elmozdulást jelentheti a gödör aljáról – fogalmazott a Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgató-helyettese.