Mentőöv az aszály idején

Az aszályveszélyhelyzeti oparatív törzs javaslata alapján a kormány döntött: öt intézkedéssel segíti a súlyos aszály miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodókat.

Szurovcsak Andrást, a több ezer hektáron gazdálkodó nyíregyházi székhelyű Szuro-Trade Kft. ügyvezető tulajdonosát a hét végén megyénkben is végre megérkezett égi áldás hatásáról, és a gazdálkodókat segítő csomagról (hitelmoratórium jövő év végéig, állattartóknak takarmányszállítási támogatás, mezőgazdasági területek öntözését elősegítő és az aszálykárok biztosítói felmérését és a megítélt összegek kifizetését felgyorsító intézkedések) kérdeztük.  

A homokon későn jött

- Nagyon sok helyre már későn jött a hét végi csapadék, ami 6-15 milliméter között változott a megyénkben, de ez is csak zivatarcellákból „öntözött”, tehát messze nem mindenütt. A bodrogközi szántóföldek meg az északkeleti határ mentén kapták a jelentősebb esőt. A mélyebb fekvésű szabolcsi területek növényállományainak terméskilátásain az eső még tudott javítani - becslésem szerint úgy tíz százaléknyit -, de a homoktalajú tengeri táblákon már semmit nem segíthetett, azokon nem lesz mit betakarítani.

Az aszályveszélyhelyzeti operatív törzs javaslataihoz is a gyakorló gazda racionalitásával közelített Szurovcsák András:  - Minden intézkedés jó, ami a bajba kerülteken próbál segíteni. Viszont probléma, hogy nem ismert még, ki mennyire érintett. Pedig csak ennek fényében lehet majd jó döntéseket hozni. Ismerjük, hogy a bankok sehol nem kedvelik adósaik moratóriumba lépését. Véleményem szerint nagy a valószínűsége, hogy a biztosítókkal is lesz még mit tárgyalni. Jó lett volna, ha ebbe az operatív törzsbe bevonták volna a biztosítókat is, mivel ahogy érdeklődésemre elmondták, a bejelentéstől számolt 14 nap alatt a kifizetést lehetetlen végrehajtani. Arra is kellene gondolni, hogy a kukorica aratása, ezzel együtt a termelői árbevétel is még jócskán odébb van. Én azt mondom, a termelők pénzhez juttatásánál igazából nem kapkodásra, hanem kiszámíthatóságra van szükség. Ez nagyon fontos a továbbiakra nézve.

Óriási különbségek

- A biztosításoknál az a probléma, hogy az országban csak a terület fele felel meg a jogszabály által előírt aszálykritériumoknak. Ráadásul a Dunától keletre eső katasztrofális szárazsággal sújtott területnek csak ötven százaléka rendelkezik biztosítással, és még ennek csupán a bő fele az, amit aszálykárra is biztosítottak. Óriási különbségek körvonalazódnak, mert az utóbbiak legalább a nulla pénzt megkapják a biztosítótól. No, de akiknek nincs biztosításuk, azokon is kell majd valahogy segíteni. Egy szó, mint száz, ez egy sokkal komplexebb dolog annál, mit ahogy most ripsz-ropsz megbeszélték és deklarálták. Értem én, hogy a kormányzat segíteni akar, de ezt átgondoltabban és logikusabban kellene tenni. Külön kell kezelni, aki brutális bajba került, mert az egész földterülete totálisan aszály alatt van, de azt is külön, akinek volt biztosítása, illetve aki nem kötött.

Öntözővíz kellene

- Félek, lesznek tragédiák, mert még ilyen csapást nem láttunk. Ám sokkal precízebben kellene meghatározni a nagyon is üdvözlendő segítségnyújtás módozatait. Bízom benne, hogy a szabadságolások végével a lelkesedés párosul majd egy végiggondoltabb s a valós problémához alkalmazkodóbb intézkedésekkel. Az aszályhoz már bizonyos mértékben hozzászoktunk, de nem ekkorához, ami viszi az összes költségünke.

- Az öntözést megkönnyítő intézkedésnek is nagyon örülünk, mivel 400 hektáron tudunk öntözni, de ehhez pénteken már nem tudtak adni vizet a Tiszából sem, ahonnan a rétközi tóba megy a szivattyúzás. Most ennek a többletköltségéről is született döntés. Remélem ezek után a rétközi tóból kapunk majd engedélyt öntözővíz kivételére. Az egész magyar mezőgazdaság szempontjából az lenne a legfontosabb döntés, hogy végre kimondassék, egy kézbe kerüljön a vízgazdálkodás irányítása, ahol minden érdeket - a katasztrófa-, az árvíz-, és a belvíz védelmén át a idegenforgalmiig - figyelembe lehet venni és adott helyzethez igazodva lehet összehangolni.