Az átlagnál több csapadékot hozott a július

Az átlagnak megfelelő, annál legfeljebb néhány tized fokkal magasabb középhőmérséklet jellemezte az idei júliust, a csapadék eloszlása viszont változatos képet mutatott a vármegye területén – tájékoztatta lapunkat dr. Rácz Csaba.

A Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa elmondta, északon, északnyugaton hűvös, tengeri levegővel kitöltött ciklonrendszer, míg keleten és délen légnyomás szempontjából jellegtelen, meleg, szubtrópusi légtömeg uralkodott. A kettő határán létrejött keveredési zónában egymást követték a légköri frontok, melyek nem egyszer heves viharokkal és rendkívül kiadós csapadékkal jártak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

– A keveredési zóna keletebbre tolódásakor térségünket is elérték a csapadékgócok, de a hónap utolsó hetét leszámítva mindvégig a meleg, nyári idő dominált – fogalmazott portálunknak a szakember. Hozzátette, a csúcshőmérséklet általában 26-31 fok között alakult, akadt azonban két-három erősebb hőhullámunk is, amikor az érkező hidegfrontok előtt igen magasra, egészen 32-35 Celsius fokig emelkedett a maximum. Az éjjeleken, szintén a legutolsó hét kivételével, kiegyenlített volt a hőmérséklet, rendre 14-18 fokos hajnalokra ébredhettünk. Huszonötödike táján markáns hidegfront érkezett, mely a maximum-hőmérsékletet átmenetileg 25 fok alá vetette vissza, míg a hajnali minimumok több helyen szálltak 10 fok alá.

– Az idei tenyészidőszakban ritkán küzdöttek mezőgazdasági kultúráink szárazsággal, legfeljebb a homokvidékeken alakult ki átmenetileg vízhiányos időszak. Július, bár az évek többségében erős kánikulával társuló negatív vízmérlegű időszakokat tartogat, az idén a vármegye területének nagyobb részén a sokéves átlagnál is több csapadékot hozott. Hozzávetőleg a Rakamaz-Nyíregyháza-Nyírbogát vonaltól keletre mérhettünk az 1991-2020-as átlagnál magasabb csapadékösszeget, ettől nyugatra pedig annál kevesebbet. Tiszalök és Tiszavasvári vonalától nyugatra az ott lehullott, mindössze 30-40 milliméreres havi szumma 20-40 milliméterrel maradt el a megszokottól, míg a szatmári és beregi tájak 70-110-es összegei épp ugyanannyival teljesítették túl a statisztikák alapján várható értékeket – szolgált számadatokkal dr. Rácz Csaba.

A Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa tájékoztatása szerint a talajok nedvességi állapota stagnált egész hónapban, az 1 méter mélységű szelvényre vonatkoztatva rendre 50-100 milliméter között alakult a vízhiány, mely egyfelől az évszakhoz képest kedvező vízellátottságot mutat, másrészt jelzi, hogy a lehulló csapadékmennyiség mindvégig lépést tudott tartani a 3-5 milliméter körüli potenciális napi párolgási rátával. Nagyobb gondot jelentett az időszak folyamán a gombás és baktériumos növényi kórokozók erőteljesebb kártétele, hiszen a bőséges nedvesség kedvezett ezek szaporodóképességének. Az augusztus elején kialakult több napos esős, nedves időszak tovább fokozta a növényvédelmi kockázatokat számos kultúránkban, de jó hír, hogy a hónap második dekádjára visszaesni látszik a csapadékhajlam és hamisítatlan nyári, gyümölcsérlelő időben lehet majd részünk.