A vízfelhasználás nem probléma, az NMP-kibocsátás kordában tartható a környezetvédelmi szakértő szerint, aki a korrekt tájékoztatást tekinti alapnak az ipari parki beruházásoknál

Szon.hu

Forrás: nyiregyhaza.hu

A korrekt tájékoztatás az alapja a környezetvédelmi szakértő szerint a félreértések eloszlatásának, a lakosság megnyugtatásának. Ezt dr. Varga József arra a kérdésünkre fogalmazta meg, hogy miért lehet egy vegyi anyagokkal dolgozó üzem kapcsán felháborodást gerjeszteni, miközben számos hasonló dolgozik a térségben, s Nyíregyházán is? Az okleveles vegyészmérnök, akinek szakmai pályafutása (és szemléletmódja) is a környezetvédelemhez kötődik, azt mondja, nyíltan kell beszélni az információkról, akár egy akkugyár kapcsán az NMP-ről és a vízfelhasználásról, hogy az átlagolvasók is értsék, és ne lehessen őket félrevezetni. A Magyar Akkumulátor Szövetség környezetvédelmi munkabizottságának a tagja – aki dolgozott a környezetvédelmi intézetben, volt laborvezető, és most egy komplex mérnöki-környezetvédelmi céget menedzsel – úgy látja: ha az adott önkormányzat, a hatóságok és a lakosság együttműködéseként a cég betartja a hazánkban szigorú normákat és határértékeket, nem lehet semmilyen probléma. Ezzel folytatjuk az ipari park fejlesztése kapcsán hónapokkal ezelőtt elkezdett tényfeltáró sorozatunkat. - olvasható a nyiregyhaza.hu oldalon.

– Kezdjük a vízkérdéssel, ugyanis páran azzal riogatnak például a kínai Sunwoda kapcsán, hogy óriási lesz a vízhasználat a gyártás során.

– Ez valószínűleg a tájékozatlanságból fakadhat, hiszen sokan nem tudják, hogy a víz az akkumulátor készítése során nem a gyártáshoz kell, hanem a hűtéshez. Konkrétan a forró levegő lehűtésére használják a technológiai folyamat részeként. A víznél fontos kérdés a mennyiség mellett a minőség is, ezért megnyugtató tudni, hogy vegyi anyaggal nem is találkozik a hűtővíz. Az egyéb, felhasznált vizek, amik tisztítás után elhagyják majd a gyárat, valamint a közműudvarban kialakított második lépcsőt jelentő szennyvíztisztítót, nem okozhatnak környezeti problémát. Természetesen valamennyi vízhasználat szükséges szociális célokra, takarításra, de ennek mértéke elenyésző. S ahogy a Sunwoda legutóbbi sajtóközleményében olvashattuk, a technológiai célú vízfelhasználást eleve tisztított, lakossági szennyvízből tervezik megoldani. A víz ráadásul egy jól kordában tartható, vezethető, tisztítható anyag.

Jól ismert anyag az NMP

– Nézzük a másik fontos pontot, amire környezetvédő társai fókuszálnak: az NMP-t. Olvastuk, hogy a határérték Nyíregyházán európai mércével mérve is alacsony lesz, de mit jelent ez pontosan?

– Ami a levegőkibocsátási határértéket illeti, az valóban példaértékű lesz Nyíregyházán a cég által is nyilvánosságra hozott közlemény szerint, hiszen 1 és 1,8 mg/Nm3 közötti tartományban marad pontforrásonként, ez rendkívül alacsony a nemzetközi gyakorlatban is. Úgy tudom, ebben jelentős szerepe volt a város polgármesterének, aki kemény tárgyalópartner volt. Jó hír, hogy a tervezet szerint a hazai jogszabályi gyakorlat is egyre szigorodik majd. De nézzük magát az anyagot, az NMP-t, amit 2018-ig mérsékelten veszélyes vegyi anyagként tartottak nyilván Európában is, majd az EU rendelet átsorolta a veszélyes anyagok közé, a megelőző évek tapasztalatai alapján. Hazánkban 2014. március óta hatályos egy szabályozás általában az ilyen jellegű vegyületekre. A világ ipara 125 ezer tonnát használ fel az NMP-ből évente, ennek a negyedét Európában. De nemcsak az akkuipar kedvence, hiszen a gyógyszer-, petrolkémiai, festék- és kozmetikai ipar is előszeretettel alkalmazza ezt a magas forráspontja miatt számukra „kellemes”, kevéssé tűzveszélyes, fizikai-kémiai tulajdonságai miatt előnyös oldószert. Kevesen emlékeznek, de régebben közforgalomban is megjelent festéklemaró anyagként. Így, ha valaki újramázolta a kerítését, nagy valószínűséggel NMP-tartalmú szerrel marta le a régit...

Fontosak a határértékek

– Magyarországon használja az ipar?
– Hogyne, rengeteg gyárban, éppen ezért vagyunk képben a tulajdonságait illetően, mivel vannak bőven toxikológiai, munkahelyi megfigyelések, így juthattunk következtetésekre. Gyakran emlegetik azt a hivatalos veszélymondatot, hogy magzatkárosító tulajdonságú, csak sokan azt nem látják át, hogy mi az összefüggés a dózisok, a határértékek és a lehetséges hatások között. Ez egyébként minden vegyületre érvényes, hogy bizonyos küszöbérték felett valószínűsíthető, amire meghatározták. Ennél az anyagnál a származtatott hatásmentes szint (DNEL) munkahelyi légtérre, belégzés esetén: 14,4 milligramm/köbméter, 8 órás munkaidővel számolva. Az ez alatti koncentráció nem okoz problémát, egészségügyi elváltozást. Ha ezt csak mechanikusan számolva elosztjuk hárommal, 24 órára vetítve a hatást (hiszen a környezet levegőjébe folyamatosan érkezik), 5 körüli értéket kapunk, ehhez képest a gyártó vállalása 1,8 alatti. Nagyon kedvező a nyíregyházi maximum határérték!
– Van, akinek a határérték alatti is soknak tűnhet.
– Hadd éljek egy egyszerű példával: a konyhasó is mérgező, ha egyszerre sok kerül a szervezetbe... De maradva a dózis és hatás mindennapi hasonlatánál: amikor az orvos a gyógyszert felírja, beállítja az adagolást. Ha napi 1 tabletta helyett mind a 30-at bevesszük, komoly bajunk lehet... Ezek az anyagok sem minden mennyiségben okozhatnak problémát, a küszöbértékek meghatározhatók tudományos módszerekkel. Ezekről egyaránt lehet olvasni uniós, amerikai és kínai vagy japán szakmai anyagokat is. A német környezetvédelmi ügynökség honlapja pedig megmutatja az NMP lebomlási, vagy másképpen átalakulási, oxidációs sorát is. Egyébként az NMP-ből végső soron szén-dioxid, víz és például nitrogén, vagy valamilyen egyszerűbb nitrogén vegyület lesz, tehát alkotóira bomlik.

– Akkor mi a probléma?

– Leginkább a tájékozatlanság és a korábbi rossz példák, illetve azok félreértelmezése. Az akkugyárak egyáltalán nem veszélyesebbek világszerte, mint a vegyipar más, hazánkban is régóta működő üzemei. Mindig az a kérdés, hogy elvárjuk-e tőlük, hogy a meglévő jogszabályok előírásait betartsák vagy sem? Látjuk a jó példákat, ahogy a katasztrófavédelem is „bekeményített” például a bátonyterenyei, szigetszentmiklósi esetekben, köszönhetően a nógrádi környezetvédőknek is. Bár az sem jött át egyértelműen a híradásokból, hogy a valóságban nem történt környezetszennyezés, hanem a hulladékgazdálkodás szabályait szegték meg, valamilyen engedély hiányában, de környezeti kár nem keletkezett. Üdvözlöm ezt a szigorúságot! Miközben a jelek munkahelyi körülményekre utalnak, és nem bizonyos anyagokra, mint problémaforrásra. A gödi gyárnál is a korábbi szabályozások nem kielégítő volta a gondok alapja, ami Nyíregyházán eleve szóba sem jöhet a megismert információk alapján.

Erős környezetvédelmi monitoring Nyíregyházán

– Az ellenőrzés ebben mennyit segíthet?
– A jogszabályok, valamint a céges vállalások mellett ez az egyik legfontosabb. A hatóságok is egyre felkészültebbek a bővülő információk miatt ebben a kérdésben, de Nyíregyházán ráadásként van egy pluszbiztosíték. Az önkormányzat régóta közölte, hogy létrehozott egy környezetvédelmi monitoring rendszert, előzetes felmérésekkel, valamint az épülő üzemek területén létesítendő mintavételi pontokkal, s olvashattuk, hogy ehhez az ipari parkba betelepülő cégek, így a Sunwoda is csatlakozott. Mindenre lehet objektív mérőszámokat adni, s azokat folyamatosan nyilvánosságra hozni a beérkező adatokkal, hogy a közvélemény is értse, nem veszélyezteti a gyártás sem az ott dolgozókat, sem a környéken lakókat. Gondoljunk csak bele, a régi ipartelepeket – részben Nyíregyházán is – vagy olyan helyre rakták, ahol eleve élt lakosság, vagy „körbenőtték” azokat a lakott területek. Számos vállalat van, amivel szemben már lakóházakat találunk... Itt, az új beruházásoknál, úgy tudom, még ez a probléma sem számottevő.

– Tehát monitoring és tájékoztatás?

– Nézze, a hőzöngő fórumok a hírműsorokban jól mutatnak, de nem visznek közelebb a megoldáshoz, ha nem akarjuk meghallani egymás szavát. Gyakorló környezetvédőként mondom, nehéz megértetni az emberekkel valamit, ha a rettegésre alapozunk, hiszen minden újtól félünk. De, amit nem értenek, hogy itt vegyi anyagokkal zajlik a munka, ami egyáltalán nem új, ilyen gyárak régóta vannak Magyarországon is. Azért érdemes belegondolni, hogy ma, amikor a csúcstechnológia Marsra leszállni képes és onnan információkat továbbító szerkezeteket tud létrehozni, egy kínai cég, mely a legmodernebb cégét építi Európában, ne tudna ilyen fejlettség mellett vegyi anyagokat biztonságosan kezelni? Több évtizedes környezetvédői tapasztalatom mondatja: a lakosság, az önkormányzat, a hatóságok üzemeltetővel történő megfelelő összjátéka vezet jó eredményre. A monitoring lényeges, mindent nyomon lehet követni, egyszerűen rá kell szorítani erre a gyárakat. De ha nincs elég információ, milyen alapon lehet számonkérni? Önöknél a hírek alapján sokkal jobb a helyzet, mint a korábbi beruházásoknál.

– Ha változik, fejlődik a technológia, megjelenik majd a gyártásban is?
– Még két megnyugtató dolog. Egyrészt a hazai jogszabályalkotás is a még szigorúbb határértékek felé halad jelenleg is. Másrészt több tízezer fejlesztőmérnök dolgozik az elérhető legjobb technológiák kidolgozásán. Egy projektben például már fűrészporból állítanak elő oldószert, ami még biztonságosabb, környezettudatosabb és olcsóbb. Nem kérdés, hogyha olyan innováció jelenik meg a piacon, ami kedvezőbb a gyártóknak is, nyilvánvalóan átállhatnak annak a használatára, amire rászorítják majd őket a törvények is. Így, ha jönnek az újabb felfedezések e téren, a cégek érdeke lesz követni ezeket, hozzáigazítva a telephelyek gyártási folyamatait.