Hogy ne fagyjon arcunkra a mosoly...

A mögöttünk hagyott tíz esztendőben (2014 és 2018 kivételével) minden évben volt egy, vagy több hazai gyümölcstermő körzetben jelentősebb fagykár. 

– Különösen extrém volt a 2020-as év, az éjszakai lehűlések az ország egyetlen ültetvényét sem kímélték, az erőteljes éjszakai fagyok együttesen a hazai gyümölcstermés 50-60 százalékát semmisítették meg. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint, a globális felmelegedés miatt, a szélsőséges időjárási események jelentős megnövekedése várható. A korábbi tendencia alapján egyre bizonyosabb, hogy a fagyok elleni védekezés kérdése a jövőben erősen felértékelődik, és egy korszerű ültetvényben a technológia olyan szerves részévé válik, mint például az öntözés – fogalmazott lapunknak a csengeri származású dr. Apáti Ferenc. 

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docensével a különféle fagyvédelmi lehetőségekről beszélgettünk.

Passzív és aktív 

A szakember elöljáróban elmondta, a fagyvédelmi lehetőségeket passzív és aktív módszerekre különíthetjük el. A passzív módszerek ismérve, hogy már jóval a fagy keletkezése előtt alkalmazzuk, illetve a hőmérséklet alakulásába a fagyos éjszakán közvetlenül már nem avatkozunk be. Ezzel ellentétben az aktív módszerek lényege, hogy az alkalmazásuk csak közvetlenül a fagy beállta előtt vagy a fagy beállta után, a kritikus hőmérséklet elérésekor kezdődik, így a hőmérséklet alakulásába közvetlenül beavatkozunk (az aktív és passzív módszerek felsorolását keretes anyagunkban olvashatják). Dr. Apáti Ferenc – a teljesség igénye nélkül – bemutatta az egyes módszerek előnyeit és hátrányait. 

Az egyetemi docens szerint az aktív fagyvédelmi módszerek közül a füstölés (például szalmabálával) és a ködösítés nem egy igazán hatékony eljárás. A füstölést gyakran alkalmazzák a gyümölcstermesztő gazdák, jóllehet ez a hőkisugárzást csak kismértékben gátolja, így alig van hatással az ültetvény hőmérsékletére. Előnye, hogy nagyon olcsó, de összességében korszerű ültetvények fagyvédelme nem alapozható rá. A szakember hozzátette, a külföldi kísérletekben a függőleges áramú légkeverők sem hozták a várt hatást, így alkalmazásuk nem terjedt el. A helikopteres légkeverés nehézkesnek és összességében kevésbé hatékonynak bizonyult a külföldi és hazai „próbálkozások” során is. A korona alatti fagyvédelmi öntözés sem képes az ültetvény hőmérsékletének jelentős emelésére, és jelenleg olyan kályhákkal sem rendelkezünk, melyek árutermelő ültetvényekben könnyen kezelhetők, és automata működésűek lennének. 

– Napjainkban a fagyvédelem gyakorlatában a vízszintes áramlatú légkeverők, a szélgépek, a korona fölötti fagyvédelmi öntözés, a paraffingyertyás ültetvényfűtés, valamint a mobil, vontatott fűtőberendezések vannak jelen – mondta dr. Apáti Ferenc, majd részletesen beszélt ezek jellemzőiről. Kiemelte, a légkeveréses módszerek során azt használjuk ki, hogy kisugárzási fagy esetén csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, fölötte pedig pozitív hőmérsékletű levegő található – ezt belekeverve az alsó légrétegbe, növelhető annak hőmérséklete, más megközelítésben a hideg levegő leülepedését gátoljuk meg. A telepített szélgépek általában 10-12 méter magas, 5-6 méter átmérőjű, lefelé döntött lapátokkal szerelt gépek, míg a mobil szélgépek általában 5-6 méter magasságból keverik le a levegőt, és légszállításuk is kisebb, ugyanakkor tetszés szerint áthelyezhetők az ültetvényen belül.

Hatékony módszer 

A korona fölötti fagyvédelmi öntözés (a hatásmechanizmust figyelembe véve) a hőtermelés kategóriájába tartozik, mivel a víz megfagyása során felszabaduló, úgynevezett látens hőt használjuk fel az ültetvény hőmérsékletének emelésére. A gyakorlati tapasztalatok alapján egyértelműen a leghatékonyabb fagy­védelmi módszernek tekinthető: akár 6-8 Celsius-fokkal is képes emelni az ültetvény hőmérsékletét, így a legnagyobb lehűlések ellen is védelmet jelenthet. Alkalmazását kissé korlátozza, hogy 2-3 méter/másodperc erősebb légmozgással járó fagy esetén már nem szabad elindítani, mert ilyen erősségű légmozgásnál már akkora a víz párolgásának hűtő hatása, hogy azt a megfagyó víz hőtermelése már nem tudja kompenzálni. Szintén nagy gondot jelenthet, hogy a rengeteg víz levegőtlen talajállapotot okoz, és nehezíti a különféle munkagépek mozgását, ezért a talaj jó vízelvezetése nagyon fontos. 

A paraffingyertyás ültetvényfűtés esetében a (fémkannákban kiszerelt) paraffin elégetése révén felszabaduló hő az, amivel emelhetjük az ültetvény hőmérsékletét. A módszer csak akkor működőképes, ha szinte teljes szélcsend van, mivel a légmozgás levinné a területről a termelt hőt, így a fagyvédelmi öntözéshez hasonlóan 2-3 méter/szekundumos légmozgás fölött hatásfoka erősen csökken. A módszer jó hatásfokúnak bizonyult, akár 5-6 fokkal is képes emelni az ültetvény hőmérsékletét.

Hőt termelnek a gépek 

A mobil fagyvédelmi gépek működésének lényege, hogy valamilyen tüzelőanyag elégetésével hőt termelünk, melyet nagy teljesítményű ventilátorok terítenek szét az ültetvényben. A gépeknek az ültetvényben hurok alakban folyamatosan közlekedniük kell, és ugyanarra a helyre vissza kell érniük 5-10 percenként. Egyik hátránya, hogy egy egész éjszakai monoton üzem nagy figyelmet igényel a traktorostól. A mobil fagyvédelmi gépek előnye, hogy olcsóbbak, mint a korábban részletezett módszerek, azonban hatásfokuk is elmarad attól. 

– A fagyvédelmi technológiákkal kapcsolatos kutatásaink alapján egyértelmű, hogy tökéletes módszer nincs, mindegyiknek van valamilyen nagyon komoly hátránya vagy korlátja, ami az alkalmazhatóságát befolyásolja vagy hatásfokát behatárolja, így a fagyvédelem a jövőben is nehezen megoldható kérdés marad – zárta szakmai elemzését a csengeri származású egyetemi docens, dr. Apáti Ferenc.