Enyhe levegő érkezett fölénk

A Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa szerint a télies epizód után a múlt héten újabb gyökeres fordulat következett időjárásunkban. Nem sokáig „tanyázott” térségünkben a sarkvidéki eredetű hideg légtömeg, a nyugatiasra forduló és megélénkülő áramlással már az időszak első napjaitól több hullámban enyhébb, váltakozó nedvességtartalmú levegő érkezett fölénk. Főként kezdetben azonban az éjszakák még igencsak hidegek voltak, többfelé mértek mínusz 7 és mínusz 12 fok közötti fagyokat, és általában is csak mínusz 3 és mínusz 8 fok közti minimumok voltak jellemzők. A hét második felére számottevően enyhültek a hajnalok, akkor 0 és mínusz 5 Celsius fok alá már sehol sem süllyedt a hőmérséklet, sőt, akadtak fagymentes körzetek is.
A szakembertől megtudtuk: a napi csúcsértékek eleinte 0 és 5 fok között álltak be, csupán egy-egy ködös, borongós napon fordultak elő egész nap fagyos tájak, jobbára a vármegyénk nyugati részében. Az időszak második felében gyors melegedést tapasztalhattunk, így a szerdai fagypont körüli maximumokat pénteken már 8-10 fokos csúcsértékek váltották. Az enyhe időt ráadásul még kellemesebbnek érezhettük az akkor épp gyenge légmozgás és a sok napsütés hatására.
– Vármegyénk ezúttal az ország szélvédettebb tájai közé volt sorolható, inkább a hét utolsó napjain tapasztalhattunk erős, vagy legalább élénk légmozgást a térségben. Részben ezzel függött össze a relatív nagy csapadékhozam, hiszen most a Tiszántúl, annak is a keleti fele részesült a legbővebb csapadékban. Szatmárban, Beregben hullott a legtöbb, 8-10 milliméternyi csapadék – tájékoztatott dr. Rácz Csaba.
– A hulló csapadék összegéhez az időközben olvadozó hótakaró nedvességtartalma is hozzáadódott, hiszen a nyírségi, illetve a déli tájakon még 3-5 centiméteres hóréteg fedte a talajt, mely a hét végére mindenütt maradéktalanul elolvadt. A belvízhelyzeten nem segített az újabb csapadék, azonban az enyhülő idő némileg kompenzálta a nedvességbevételt a párolgás fokozódása révén. Sajnos a gabonavetések tűrőképessége épp a melegebb időben csökken a vízborítás hatására kialakuló oxigénhiánnyal szemben, így ahol az enyhe időszak hatására nem szűnnek meg a belvizes foltok, ott számolni kell majd az érintett állomány legalább részleges károsodásával. Bízhatunk még az éjszakai fagyok hűtő hatásában, mert bár a következő 7-10 nap során jobbára az átlagosnál enyhébb légtömeg lesz felettünk, éjszakánként a legtöbb esetben fagyni fog, mely várhatóan nem engedi a vetőágy hőmérsékletét 0-5 fok fölé emelkedni – zárta elemzését dr. Rácz Csaba.