2009.03.06. 18:03
Polgári védelmi nap Vásárosnaményban
<p>Vásárosnamény - Polgári<br /> védelmi napot ünnepeltek pénteken<br /> Vásárosnaményban. A<br /> csapatzászló bevonulása után a<br /> Himnusz hangjaival vette kezdetét az<br /> ünnepség. <A onclick="return open_window( /pubs/Bildserie/Polg_ri_v_delmi_nap_V_s_rosnam_nyban_2009_0/index.shtml , SERIE ,960,800)" href="about:blank"><IMG height="13" alt="Polgári védelmi nap Vásárosnaményban 2009.03.06." src="http://apps.szon.hu/bilder/icons/kamera.png" width="13" border="0" /></A> <A href="http://video.szon.hu/video/38519/polg--ri-v--delmi-nap-v--s--rosnam--nyban" target="_blank"><IMG height="13" src="http://www.boon.hu/bilder/icons/video.png" width="13" border="0" widht="13" /></A></p>
A hivatalos polgári védelmi
nap ugyan március 1., de a minden idők
legnagyobb árhulláma által
meggyötört megyében egyúttal a
2001. március 6-igátszakadásra is
emlékeztek.
A vendégeket a város polgármestere
Jüttner Csaba
köszöntötte, majd a Megyei
Védelmi Bizottság titkára
Domokos János ezredes
szólt a vendégekhez. A Polgári
védelem kezdete az első
világháború utáni
időszakra tehető – ismertette a
történelmi kezdetet Domokos
János, majd a jelennel folytatta
– amíg egykor a háború
okozta károk csökkentése és
elhárítása volt a
feladat, ma a természeti
katasztrófák következtében
kialakult helyzetet kell megoldani.
Ne feledjük, volt már
pusztító árhullám,
falvakat a világtól elzáró
hóvúfás, kánikula.
Állandóan készülni kell,
kutatni, milyen váratlan lehetőség
veszélyeztetheti a lakosságot,
értékeit. Akkor, amikor egy nem
túl magasra tartott
ívóvíz védelmi
tervet állítottunk össze, menet
közben derült ki, hogy hány olyan
negatív következményű
esemény történhet, amire
előzetesen nem számoltunk. Őt
Bodnár Gáspár a
Fetikövizig igazgatója
követte a pulpituson.
Részletesen bemutatta, hogy az
emlékezetes 2001-es árvíz
idején hol, mit tehettek. Elmondta, ma
lényegesen jobb a helyzet olyan
szempontból, hogy 2001-ben naponta
kétszer egy a terepet jól ismerő
szakember repült át a terület
fölött, majd lerajzolta a többieknek mit
látott, ma 5 perces időközökben
kapjuk 70 automata távjelzőtől a
vízszintet mutató adatokat.
Akkor volt olyan terület, ahová két
nap alatt esett két havi
csapadék. 2001-ben a 41-es
főút
átvágásáról csak
percekig gondolkodhattunk, és ma is helyesnek
ítéljük, sok települést
védtünk meg itthon, és
igyekeztük ukrán területet is
védeni. Akkor nagy figyelem övezte
munkánkat, pedig az
árhullámot követő
fertőtlenítés, illetve az
épületek
helyreállítása legalább
akkora munka volt, mint a
gátmagasítás.
Végül elismeréseket adtak át
a legkiválóbbaknak a kiemelkedő
szolgálatért.
A |
Polgári védelmi
napról
Március elseje a
Polgári Védelem
Világnapja, melyet
1992-től minden évben
rendszeresen megünnepelünk.
A Polgári
Védelem
története:
Az első
világháború
után, a húszas-harmincas
években a jövő
háborújára
gondolva minden jelentős
európai országban
létrehozták a
légoltalmi szervezeteket.
Magyarországon a
légoltalom a német
mintát követve alakult ki.
Az úgynevezett
hatósági (az állam
által irányított)
és a társadalmi
légoltalmi szervezeteket
párhuzamosan, egymásra
építve, egymást
követően hozták
létre.
1935-ben fogadták el a
hatósági
légoltalom
kiépítésére
vonatkozó jogszabályokat,
majd 1937-ben alapították
a Légoltalmi
Ligát, mint
társadalmi szervezetet. A
cél a háborús
légitámadások
elleni védelem
kiépítése,
pusztításainak
csökkentése volt.
A légoltalom
feladataiként
jelölték meg az
óvóhelyek,
vezetési pontok
létesítését,
az egyéni
védőeszközök,
egészségügyi,
műszaki és
tűzoltó
felszerelések
beszerzését, a
szolgálat tagjainak
kiképzését, a
lakosság
felkészítését
és riasztását.
A II.
világháborút
követően egyetemes
kívánságként
fogalmazódott meg, hogy az
értelmetlen
pusztítás
megelőzésére meg
kell szervezni a
katasztrófák és a
fegyveres
összeütközések
polgári áldozatainak
védelmét.
1949-ben Genfben az
ENSZ tagállamai
egyezményt írtak
alá, majd azt 1977-ben
kiegészítő
jegyzőkönyvvel
bővítették, mely
részletesen szabályozta a
lakosság és az anyagi
javak védelmét
érintő
előírásokat.
Magyarországon a
légoltalom háború
utáni
újjászervezésére
1950-ben került sor.
Irányítását
a belügyminiszter a
honvédelmi miniszterrel
összehangolva látta el. A
légoltalom szervezete a
hatósági –
államigazgatási –
az üzemi és
lakóházi
légoltalmat fogta össze.
Az ötvenes évek
közepétől a szervezet
mindinkább részt vett a
természeti csapások
(földrengés,
árvizek) elleni küzdelemben
is. Az ötvenes évek
végén központi
helyre került a nukleáris
fegyverek elleni védelem. Az
1961-es berlini, majd az 1962-es kubai
konfliktus hatására
felgyorsult a hadsereg
fejlesztése, a légoltalom
is honvédelmi miniszter
alárendeltségébe
került.
A nyíregyháziak is
Távol-keleti ütközet a
A közös kassza közös
felelőssége
Nyíregyházán
- Pusztai Sándor -