Helyi közélet

2009.06.15. 07:24

„Idegenek”, akik állampolgárrá szeretnének válni

<p>Ha Szabolcs-Szatm&#225;r-Bereg megy&#233;t<br /> n&#233;zz&#252;k, elmondhat&#243;: itt els&#337;sorban<br /> a hat&#225;ron t&#250;lr&#243;l,<br /> K&#225;rp&#225;talj&#225;r&#243;l<br /> &#233;rkez&#337; letelepedni<br /> sz&#225;nd&#233;koz&#243;k jelennek meg. Az &#337;<br /> eset&#252;kben van egy &#243;ri&#225;si<br /> k&#246;nnyebbs&#233;g: z&#246;m&#233;ben magyar<br /> ajk&#250; emberekr&#337;l van sz&#243;.</p>

Az Európai Unió valamennyi

tagállamában, így

Magyarországon is egyre komolyabb

problémákat okoz a harmadik

országból érkezett és az

EU valamelyik tagállamában

letelepedni szándékozó emberek

helyzete illetve társadalmi

integrációja. E

tényből kiindulva ebben az évben az

Igazságügyi és Rendészeti

Minisztérium pályázatot írt

ki azzal a céllal, hogy

Magyarországon is

segítsék a harmadik

országból érkező,

hazánkban letelepedni

szándékozó embereket.

– A Human-Net Alapítvány

három pályázatot nyújtott

be ebben a témakörben, és mind a

három pályázattal nyert. Az

első kettő közvetlenül a

letelepedni szándékozók

segítésére és

integrációjára

irányul, összetett programot

kínálva, mely érinti a

különböző

tanácsadásokat, mentor feladatokat, a

magyar nyelv oktatását, gyermek-

és közösségi programokat, az

állampolgársági vizsgára

felkészítéssel

bezárólag – emel ki

néhányat a számos

lehetőség közül

Nyírcsák János,

az alapítvány ügyvezető

igazgatója.

A harmadik programban az

Északkelet-magyarországi

Szenvedélybetegségeket Megelőző

Egyesület mellett

társpályázóként

veszünk részt, ennek a napokban tartottuk

meg a nyitókonferenciáját –

utal a közelmúlt eseményeire az

ügyvezető, rögtön tisztázva:

a bevándorló és a

letelepedni szándékozó

két teljesen eltérő jogi

kategória. Mi a legálisan

érkező, törvényesen itt

tartózkodó és a

jövőjét hosszabb távon

hazánkban tervező emberekről

beszélünk. A nemzetközi konferencia

rámutatott: számtalan országot

ismerünk, ahol ez sokkal komolyabb

problémát jelent, a nemzetközi

gyakorlatban már nagy múltja van ennek a

kérdésnek, míg hazánkban ez

egy új típusú feladat.

Magyarral könnyeb

Ha a szűkebb régiónkat és

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét

nézzük, akkor elmondható: itt

elsősorban a határon

túlról,

Kárpátaljáról

érkező letelepedni

szándékozók jelennek meg. Az

ő esetükben van egy óriási

könnyebbség: zömében

magyar ajkú emberekről van

szó, akik anyanyelvi szinten beszélik a

magyar nyelvet, ebből eredően sokkal

könnyebb megtalálni a helyüket a

magyar társadalomban, de azért

az ő közösségi kapcsolataikat is

újra kell építeni.

Magyarországon létezik egy

másik meghatározó csoport, amelyik

már hosszabb ideje jelentősebb

számban és egységes

megjelenéssel van jelen: ez a

kínaiak közössége.

Ebből a szempontból

Nyíregyháza is érintett,

hiszen itt is megtalálható egy viszonylag

nagyobb kínai

közösség, mely több mint 300

tagot számlál.

Pályázati programunk

sajátossága, hogy nem csak hazai

szakemberek vesznek benne részt, hanem

külföldi szakértőket is

bevontunk, így az USA-ból,

Spanyolországból,

Olaszországból, Svájcból

és az Egyesült

Királyságból. Ők

elsősorban azzal segítenek, hogy a

jó gyakorlatokat ismertetik, mutatják be

minden apró részletét. A

pályázati projekt végén

két zárótanulmány

készül: az egyik a szakmapolitikával

és azokkal az elméletekkel illetve jogi

szabályozásokkal foglalkozik, amelyek az

integrációt segíthetik vagy

esetleg akadályozhatják, amelyeket

feltárunk és egy

zárótanulmányban dolgozunk fel.

állampolgárrá

válni

A régióra

koncentráltunk ugyan, de

országosan is

modellértékű ez a

program. Azt kell tudatosítani a

társadalommal: az

illegális

bevándorlás nem

egyenlő a törvényes

itt tartózkodással

és letelepedés

szándékával. Az

Európai Unió

más országainak

példája mutatja: ha nem

figyelünk erre a feladatra, akkor

az hosszabb távon komoly

társadalmi

feszültségeket okozhat. Az

újonnan érkező

emberek befogadása soha nem

mentes a

surlódástól,

mindig megjelennek olyan felhangok,

melyek szerint ez a jelenség a

veszélyezteti a

megélhetésünket, a

munkahelyeinket, a

közbiztonságot, s nem

kellenek ide az idegenek. A

sikeres

integráció miatt

kell foglalkoznunk a

témával,

segítenünk kell abban, hogy

a letelepdni

szándékozók

részévé, hasznos

tagjaivá váljanak a

magyar társadalomnak

és a helyi

közösségeiknek –

emeli ki a kölcsönös

előnyökkel járó

együttműködés

lényegét

Nyírcsák

János.

- Nyéki Zsolt -

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]>

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában