2009.06.15. 07:24
„Idegenek”, akik állampolgárrá szeretnének válni
<p>Ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét<br /> nézzük, elmondható: itt elsősorban<br /> a határon túlról,<br /> Kárpátaljáról<br /> érkező letelepedni<br /> szándékozók jelennek meg. Az ő<br /> esetükben van egy óriási<br /> könnyebbség: zömében magyar<br /> ajkú emberekről van szó.</p>
Az Európai Unió valamennyi
tagállamában, így
Magyarországon is egyre komolyabb
problémákat okoz a harmadik
országból érkezett és az
EU valamelyik tagállamában
letelepedni szándékozó emberek
helyzete illetve társadalmi
integrációja. E
tényből kiindulva ebben az évben az
Igazságügyi és Rendészeti
Minisztérium pályázatot írt
ki azzal a céllal, hogy
Magyarországon is
segítsék a harmadik
országból érkező,
hazánkban letelepedni
szándékozó embereket.
– A Human-Net Alapítvány
három pályázatot nyújtott
be ebben a témakörben, és mind a
három pályázattal nyert. Az
első kettő közvetlenül a
letelepedni szándékozók
segítésére és
integrációjára
irányul, összetett programot
kínálva, mely érinti a
különböző
tanácsadásokat, mentor feladatokat, a
magyar nyelv oktatását, gyermek-
és közösségi programokat, az
állampolgársági vizsgára
felkészítéssel
bezárólag – emel ki
néhányat a számos
lehetőség közül
Nyírcsák János,
az alapítvány ügyvezető
igazgatója.
A harmadik programban az
Északkelet-magyarországi
Szenvedélybetegségeket Megelőző
Egyesület mellett
társpályázóként
veszünk részt, ennek a napokban tartottuk
meg a nyitókonferenciáját –
utal a közelmúlt eseményeire az
ügyvezető, rögtön tisztázva:
a bevándorló és a
letelepedni szándékozó
két teljesen eltérő jogi
kategória. Mi a legálisan
érkező, törvényesen itt
tartózkodó és a
jövőjét hosszabb távon
hazánkban tervező emberekről
beszélünk. A nemzetközi konferencia
rámutatott: számtalan országot
ismerünk, ahol ez sokkal komolyabb
problémát jelent, a nemzetközi
gyakorlatban már nagy múltja van ennek a
kérdésnek, míg hazánkban ez
egy új típusú feladat.
Magyarral könnyeb
Ha a szűkebb régiónkat és
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét
nézzük, akkor elmondható: itt
elsősorban a határon
túlról,
Kárpátaljáról
érkező letelepedni
szándékozók jelennek meg. Az
ő esetükben van egy óriási
könnyebbség: zömében
magyar ajkú emberekről van
szó, akik anyanyelvi szinten beszélik a
magyar nyelvet, ebből eredően sokkal
könnyebb megtalálni a helyüket a
magyar társadalomban, de azért
az ő közösségi kapcsolataikat is
újra kell építeni.
Magyarországon létezik egy
másik meghatározó csoport, amelyik
már hosszabb ideje jelentősebb
számban és egységes
megjelenéssel van jelen: ez a
kínaiak közössége.
Ebből a szempontból
Nyíregyháza is érintett,
hiszen itt is megtalálható egy viszonylag
nagyobb kínai
közösség, mely több mint 300
tagot számlál.
Pályázati programunk
sajátossága, hogy nem csak hazai
szakemberek vesznek benne részt, hanem
külföldi szakértőket is
bevontunk, így az USA-ból,
Spanyolországból,
Olaszországból, Svájcból
és az Egyesült
Királyságból. Ők
elsősorban azzal segítenek, hogy a
jó gyakorlatokat ismertetik, mutatják be
minden apró részletét. A
pályázati projekt végén
két zárótanulmány
készül: az egyik a szakmapolitikával
és azokkal az elméletekkel illetve jogi
szabályozásokkal foglalkozik, amelyek az
integrációt segíthetik vagy
esetleg akadályozhatják, amelyeket
feltárunk és egy
zárótanulmányban dolgozunk fel.
Jó |
állampolgárrá
válni
A régióra
koncentráltunk ugyan, de
országosan is
modellértékű ez a
program. Azt kell tudatosítani a
társadalommal: az
illegális
bevándorlás nem
egyenlő a törvényes
itt tartózkodással
és letelepedés
szándékával. Az
Európai Unió
más országainak
példája mutatja: ha nem
figyelünk erre a feladatra, akkor
az hosszabb távon komoly
társadalmi
feszültségeket okozhat. Az
újonnan érkező
emberek befogadása soha nem
mentes a
surlódástól,
mindig megjelennek olyan felhangok,
melyek szerint ez a jelenség a
veszélyezteti a
megélhetésünket, a
munkahelyeinket, a
közbiztonságot, s nem
kellenek ide az idegenek. A
sikeres
integráció miatt
kell foglalkoznunk a
témával,
segítenünk kell abban, hogy
a letelepdni
szándékozók
részévé, hasznos
tagjaivá váljanak a
magyar társadalomnak
és a helyi
közösségeiknek –
emeli ki a kölcsönös
előnyökkel járó
együttműködés
lényegét
Nyírcsák
János.
- Nyéki Zsolt -
<![CDATA[
<![CDATA[
<![CDATA[
<![CDATA[
<![CDATA[
]]></SCRIPT></BODY></HTML>
]]></SCRIPT></BODY></HTML>
]]></SCRIPT></BODY></HTML>
]]></SCRIPT></BODY></HTML>
]]></SCRIPT></BODY></HTML>
]]>