Nyelvvizsgára vágyó diplomák

A diákok jelentős része

azért nem kaphatta kézhez a

felsőfokú végzettségét

igazoló oklevelét a

közelmúltban, mert nem rendelkezik az ehhez

elengedhetetlenül szükséges

nyelvvizsgával. Holott

tudvalévő, hogy több, mint egy

évtizede a diploma

megszerzésének feltétele a

nyelvvizsga.

– A 2143

záróvizsgát tett

hallgató közül 1127 kaphatott

oklevelet, 1016-an nem rendelkeznek

nyelvvizsgával – vont

gyorsmérleget Márföldi

Józsefné, a

Nyíregyházi Főiskola

tanulmányi és felvételi

osztályának vezetője. –

Igazolást kapnak tanulmányaik

befejezéséről, aztán annak

megfelelően, ahogy azt a

képesítési

követelmények előírják,

az oklevélhez nyelvvizsgát kell

tenniük. Nincs előírva, hogy ezt

mennyi idő alatt kell megszerezni. A mostani

aránypár egyébként

stagnáló tendenciát mutat,

körülbelül öt éve ez a

helyzet. Hallgatóinknak

körülbelül a fele levelezős

tagozatra jár, akik ha beiratkozáskor

nincsenek még 40 évesek, az

oklevélért nyelvvizsgázniuk kell.

A Debreceni Egyetem-OEC Egészségügyi

Karán a Nyíregyházi

Főiskolához hasonlóan több

olyan hallgatóról tudnak,

akiknek már évek „beragadt”

az oklevele.

– Körülbelül a

végzőseink 40

százalékának nincs

nyelvvizsgája, ettől már

volt korábban magasabb is ez a mutató

– jegyezte meg Nagy

Miklós, a tanulmányi

osztály vezetője. –

Évközben is gyakran adunk át

oklevelet, természetesen a hallgatóknak

is az az érdekük, hogy minél

hamarabb végezzenek. Például az

ápoló szakosok a

Magyarországon hivatalos

kisebbségi nyelvből tehetnek

vizsgát, ami lehet akár a

lovári is, de az eszperantó

úgyszintén előfordul.

– A 42 végzős közül 13 a

Nyíregyházi

Főiskolával közös,

„kifutó” képzésben

vett részt, azaz a hittanári szakhoz

tartozik még egy másik szak.

Tizenhármójuk közül csak ketten

kapnak oklevelet a nyelvvizsga hiánya

miatt. Ellenpélda a három

teológus, ők mindannyian

lediplomáztak – közölte

Riczuné Vadász Csilla, a

Szent Atanáz Görög Katolikus

Hittudományi Főiskola tanulmányi

osztályvezetője, majd részletezte a

további aránypárokat:

levelezős 20-ból 8, EMMA 4-ből 3

és BA 2-ből senki, azaz a 42

végzősből 16-an távozhattak

diplomával a kézben.

harmadik fokozat

– Gyakori jelenség, hogy

ilyentájt többen is

felkeresnek bennünket: az

államvizsga után

a diplomáért

szeretnék letenni szeptemberben

a nyelvvizsgát. Nem

egyszerű a feladat, hiszen

iskolánként

változnak a

követelmények, és

korántsem mindegy, hogy milyen

alapokkal érkezik valaki –

fejtegette Páricsi

Zsolt kisvárdai

nyelvtanár.

– Ritka, hogy valaki a

gimnázium után azonnal

nyelvtanárhoz

jár, a többség

kihagy egy-két évet,

eközben pedig felejt. Utána

döbbennek rá, hogy

vészesen közeleg az

államvizsga, de akkor

az már inkább

tűzoltómunka. Az

Európai Unióban

egységesen hat

nyelvtudásszint van,

tévhit az, hogy az alapfokkal

kezdődik a

felépítés, az

ugyanis már a harmadik fokozat,

arra épül rá a

közép- és a

felsőfok. Odáig azonban el

kell jutni, és ez nem megy egyik

napról a másikra.

„Még le sem ültem,

máris azt kérdezték, hány

nyelven beszélek”

Tasnádi Anikó

januárban kapta volna meg

diplomáját, de nyelvvizsga

híján csak egy oklevéllel

lett gazdagabb. Azóta már saját

bőrén tapasztalta: jobb lett volna a

főiskola alatt nyelvet is

tanulni.

– Éppen németet tanulok –

mondja, amikor telefonon hívom. Muszáj,

és nem elsősorban azért, hogy a

diplomámat átvehessem, hanem

azért, mert nemrégiben egy

fajvadász cég beajánlott egy

munkahelyre, ahol még le sem

ültem, máris azt kérdezték,

hány nyelven beszélek.

Gimnáziumban angolt és németet

tanultam, előbbi nyelvből

évente cserélődtek a

tanáraink, utóbbiban pedig nem a

tudásszintnek megfelelő csoportokat

alakítottak ki, így egyik

nyelvből sem sikerült

középfokú vizsgát

tenni. A főiskolán a

vizsgák mindig is fontosabbak voltak,

mint a nyelvtanulás, bár az sem

csak rajtam múlott. Lehetőség volt

bejárni nyelvórára, de a

harmadik alkalommal már csak én voltam

ott és az oktató, aki így a

következő órákat már meg

sem tartotta. De hogy miért nincs

nyelvvizsgám, azzal már nem

foglalkozom, inkább arra koncentrálok,

hogy legyen. Most felfrissítem a német

tudásomat, és azt tervezem, hogy

ősszel egy, a munkaügyi központ

által támogatott angol tanfolyamra

megyek, mert az lenne a jó, ha mindkét

nyelvvel boldogulnék, hogy ez ne

lehessen akadálya annak, hogy munkát

találjak.

Nagy előnyt jelent

– Végzősként fontosnak tartom

a nyelvvizsgát, egyrészt a

diploma megszerzése miatt,

másrészt mert manapság csak az tud

érvényesülni a munkaerő piacon,

aki legalább egy idegen nyelvet beszél

– mondja Kóka

Zsófia, a Nyíregyházi

Főiskola kommunikáció szakos

hallgatója.

Évekkel ezelőtt tudatosan kezdtem el

idegen nyelvet tanulni, így

ősztől, az utolsó tanévben

már csak az államvizsgára

kell koncentrálnom. Van, aki

magántanárhoz fordul, mások neves

nyelviskolák ajtaján

kopogtatnak. Én magánórákat

vettem, mert ott kizárólag rám

összpontosított a

nyelvtanár. Igaz, nem volt olcsó

mulatság a 2000 forintos óradíj,

de a megszerzett tudás biztosan

meghálálja magát a

jövőben.

fontosnak tartja a

nyelvismeretet?

Bodnár Dorottya

(Nyíregyháza): Igen,

fontosnak tartom a nyelvismeretet,

mivel szükséges a

továbbtanuláshoz. Az

Iparművészeti

Főiskolára szeretnék

jelentkezni, a

felvételinél pedig

pluszpontszámot jelent, ha

valakinek van nyelvvizsgája.

Tizedik osztályos vagyok a

Kossuth Lajos Gimnáziumban, a

felvételiig még van

időm, de minél hamarabb

szeretnék elkezdeni

nyelviskolába járni.

A nagycserkeszi Lőrinczi

Réka szerint

előnyt jelent, ha van

nyelvvizsgánk. – Az angol

mellett engem az olasz nyelv jobban

érdekel, a

továbbtanulás

szempontjából ezt

részesíteném

előnyben. A munkahelyeken is

pozitívum, ha valaki több

nyelven kommunikál.

A nyírbogdányi

Debreczenszki Fanni

már rendelkezik

nyelvvizsgával. –

Angolból felsőfokú,

franciából

középfokú

nyelvvizsgám van, most

érettségiztem a

Kölcsey Ferenc

Gimnáziumban, így

pluszponttal adtam be a

felvételimet. A

későbbiekben

szívesen dolgoznék vagy

tanulnék Angliában,

esetleg Párizsban.

Vojtku Edina

(Nyíregyháza):

Angolból felsőfokú,

spanyolból

középfokú

nyelvvizsgám van, de francia

nyelvismerettel is rendelkezem. A

spanyol nyelvvel tervezem a

jövőmet, mert spanyol szakra

jelentkeztem, és tolmács-

fordító szeretnék

lenni.

Tóth

Nóra

(Nyíregyháza): Nekem

sajnos még nincs

nyelvvizsgám, a

diplomához szükségem

lenne rá. Egyre több

munkahelyen kikötés

valamilyen idegen nyelv ismerete,

ezért tervezem, hogy elkezdek

angolt tanulni.

Pilling Nikolett

(Nyíregyháza): Most

ballagtam nyolcadik

osztályból a szeptembert

már a Kölcsey gimiben

kezdem. Az angol nyelv érdekel,

ebből szeretnék majd

nyelvvizsgázni. Szívesen

tanulnék

külföldön, ha lenne

rá lehetőségem mert

akkor könnyebben

elsajátítanám az

angolt.

• Történelmi

lecke

diploma

létfontosságú a

nyelvvizsga

nyelvtudásunk?

nyelvvizsga? 

- Ladányi Tóth Lajos, Száraz Ancsa,

Bednárik Mónika, Palicz István -

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]>