2009.06.22. 06:15
Olvasónk írta: Iparkodnánk, ha lehetne
<p>Sokan szóvá tették már ezeken a<br /> hasábokon is a képviselők<br /> bemondásra felvett<br /> költségtérítéseit<br /> és általában a<br /> javadalmazásukat.</p>
Jogosan irritálja ez az embereket, de az
igazság az, hogy nem ez a legnagyobb
kiesés, mivel az egész parlament
működése pár ezreléke a
költségvetésnek. Nagyobb
összeg ettől például amit a
4-es metróra költenek, amire
induláskor 190 milliárdot terveztek,
ám a jelen állapot szerint a
végösszeg 6-700 milliárd
között lesz.
Az igazán nagy kiesés pedig az, amit be
se termelünk, mivel tönkrement az
ipar és egyre inkább
tönkremegy a mezőgazdaság is,
ami a gazdaság két fő
tartópillére volt és kellene, hogy
legyen. Egyetlen szeletét kiemelve az egykori
iparnak, volt egy
nehéziparunk, amibe dolgozott
Csepelen negyvenezer, Miskolcon
huszonegyezer, Ózdon
tizenháromezer fő. Megtermelve a
kohászati alapanyagok, lemez, idomacél,
cső, stb. százezer tonnáit, amit
aztán felhasznált a gépipar,
járműipar, építőipar
és többi iparág.
Mostanra a nehézipar gyakorlatilag
megszűnt, és bárki láthatta a
tévében azt a keserves
végjátékot, ahogy
kirúgták Miskolcról az
utolsó pár száz főt.
Hová tűnt el a munkaerő?
Elment például biztonsági
őrnek, mivel ott kapott munkát, és
némi jövedelmet. Nemrég, amikor
még tele volt az ország termelő
cégekkel, vállalatokkal, nyugdíjas
dolgozókat alkalmaztak a személyi
és teherportákon, ez erkölcsi
és anyagi elismerést,
megbecsülést is adott az idősebbeknek.
Készséggel
irányították el az
érkező vendéget, jól ismerve
a cég összes üzemét,
osztályát és nagyrészt
dolgozóit is. Most pedig? Mindenütt ez a
„fekete sereg”, ahol már-már
előírás a kopasz fej és
minél marconább kinézet.
Toldy Kálmán,
Vásárosnamény