Seres Mária levelet írt az Alkotmánybíróságnak - szerinte a múlt hétfői törvény befolyásolhatja a testület döntését

A nyíregyházi mérnök

kezdeményezte korábban a referendumot a

parlamenti politikusok

elszámoltathatóságáért,

az Országgyűlés ennek

elrendeléséről határozatot

hozott tavasszal, de azt megtámadták,

így az ügy most a taláros

testületnél van. Seres

Mária kedden

újságíróknak azt mondta:

bízik abban, hogy az AB jövő

hét elején a népszavazás

megtartása mellett foglal állást,

és ezzel azt is bizonyítja, hogy a

kezdeményezés nem vált

okafogyottá azzal a törvénnyel,

amelyet múlt hétfőn szavaztak meg a

képviselők.

Seres Mária azt mondta:

valójában egy saját maguknak adott

fizetésemelés az a törvény,

amellyel a képviselők meg akarták

előzni az

elszámoltathatóságukról

szóló népszavazást. Az

"egyes képviselői juttatások

és kedvezmények

megszüntetéséről"

szóló jogszabályt múlt

hétfőn szavazták meg. Mindezt

Seres Mária szerint úgy

érték el, hogy a mentelmi

bizottság zárt ülésén

valamelyik képviselő javaslatára egy

szót kicseréltek a

törvénytervezetben. Bár azóta

a beterjesztők is elismerték, hogy itt

"baki" történt, amelyet majd

ősszel egy módosítással

javítanának, azóta sem

árulják el, ki javasolta a több

tízezer, sőt egyes esetekben több

százezer forintos fizetésemelést

jelentő szócserét.

Hozzátette: mindezért szerinte az

egész mentelmi bizottságnak

vállalnia kell a felelősséget,

emellett a héten a házelnökhöz

fordul, hogy betekintést kaphasson az

érintett bizottsági ülés

jegyzőkönyvébe.

Seres Mária felhívta a

figyelmet arra is, hogy a korábban soha nem

látott egységben meghozott

törvény a

fizetésemelésen

kívül eltörli a képviselői

költségtérítés

kifejezést, amellyel szerinte szintén a

népszavazást akarják

elkerülni, mivel ez a kifejezés szerepel a

referendumhoz megfogalmazott

kérdésében. A

törvényben a

költségtérítés

kifejezés helyett a

választókerületi

pótlék kifejezést vezették

be, ez azonban Seres Mária

szerint helytelen. Csak az egyéniben bejutott

képviselőknek van ugyanis

választókerületük, a

listásoknak nincs, holott a törvény

szerint ők is kapják továbbra is ezt

a térítést.

Seres Mária

visszautasította Göndör

István szocialista

képviselő vádjait, miszerint a

népszavazás

erőltetésével közpénzen

akarja építeni politikai

karrierjét.

Az Alkotmánybíróságnak a

héten elküldött levelében

Seres Mária azt írja:

tisztában van vele, hogy a taláros

testület nem a múlt hétfőn

elfogadott törvényt vizsgálja ebben

az ügyben, de az "a hét folyamán

hallott nyilatkozatok alapján

állítólag befolyásolhatja a

népszavazás elrendelése

kapcsán várt határozatot".

Szerinte "a június 29-én nagy

többséggel meghozott döntés a

parlament szégyene, mely nem

befolyásolhatja a népakarat

megvalósulását" - olvasható

a levélben.

Seres Mária keddi, budapesti

sajtótájékoztatóján

egy kérdésre azt válaszolta:

több párt is megkereste, miután

népszavazási

kezdeményezéséhez

összegyűjtötte a 600 ezer

aláírást, de egyik

felkérést sem vállalta. Mivel

civilként sokkal kevesebbet tehet az

emberekért, ezért az

aláírásgyűjtésben

segédkező társaival

végül úgy döntöttek,

pártként bejegyeztetik magukat. A "Civil

mozgalom" nevű párt indul

jövőre az országgyűlési

választásokon - tette hozzá.