2009.07.16. 10:13
Százezres mínuszok az értesítőkön
<p>Az elmúlt napokban számos olvasónk<br /> keresett meg bennünket azzal, hogy a nemrégiben<br /> kézhez kapott<br /> magán-nyugdíjpénztári<br /> értesítő szerint a tavalyi évben<br /> több százezer forinttal kisebb összeg<br /> szerepel az egyenlegükön, mint amennyi azon az<br /> azt megelőző évben volt.</p>
Azt kérdezik, hogy
a magán-nyugdíjpénztár
nem köteles-e a hozzá befizetett
pénzzel jól gazdálkodni az
ügyfél érdekében, s hogy mit
tehet az, akinek annak idején
törvény írta elő a
kötelező belépést a
magán-nyugdíjpénztárba,
most viszont százezrekkel rövidítik
meg. Borza Gábor, az ING
Nyugdíjpénztár
ügyvezető igazgatója azt mondja, a
negatív hozamok nem azt jelentik, hogy a
pénztártagok befektetései
elvesztek, azok csak egy pillanatnyi állapotot
jelölnek.
– Mivel a
magán-nyugdíjpénztári
befektetések hosszú távra
szólnak, egyetlen év eredménye
alapján nem szabad messzemenő
következtetéseket levonni, mondja, s ennek
alátámasztására
hozzáteszi: tavaly átlagosan közel
húsz százalékos volt a
veszteség a
magán-nyugdíjpénztári
portfóliókon – ezeket az
adatokat látják az ügyfelek
a számlaértesítőkön
–, ám idén elindultak
felfelé a hozamok. – A
Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletének honlapján is
elérhető adatok azt mutatják, hogy a
magánpénztárak ez év
első hat hónapjában átlagosan
öt százalékos hozamot értek
el.
Az elmúlt év őszén
kezdődött
válságtól nem lehet
eltekinteni, sem azok hatásait kivédeni
– ez sem az állami
nyugdíjrendszernek, sem a
magán-nyugdíjpénztáraknak
nem sikerült, a gazdaság
folyamatos változása pedig a
pénztári hozamok
hullámzását hozza magával.
Akinek több mint tíz éve van
hátra a nyugdíjig, nem kell
aggódnia a tavalyi hozamok miatt, aki
elmúlt 57 éves, jól teszi, ha
visszalép az állami tb-
nyugdíjrendszerbe, az 52-56 év
közöttieknek pedig erről az
egyéni élethelyzettől
függően érdemes dönteni –
véli az ügyvezető igazgató.
– Aki például hosszú
szolgálati idővel rendelkezik, viszonylag
alacsony keresettel is magasabb járadékra
számíthat a
társadalombiztosításból,
ám aki fiatalon, rövid munkaviszonnyal
lépett be egy pénztárba, de most
jól keres, a kétpilléres
rendszerben jár jobban – mondja a
szakember. Borza Gábor
arra a kérdésünkre, hogy akik
úgy érzik,
magán-nyugdíjpénztáruk
nem gazdálkodott jól a
pénzükkel, élhetnek-e a jog
kínálta lehetőséggel, azt
mondta: erre nincs mód, ha pusztán
– a rendszerben természetesen
előforduló – az alacsony vagy
negatív hozamokat szeretnék
számonkérni.
– Ha a pénztárak a
szerződésben foglalt befektetési
politika szerint gazdálkodtak a
pénztári tag pénzével, jogi
lépések ezzel szemben nem tehetők,
mint ahogyan azért sem perelheti be senki az
államot, mert például
megemelkedett a nyugdíj-korhatár vagy
mert eltörölték a 13. havi
nyugdíjat. Más okból
természetesen a pénztárak
számonkérhetők, akkor, ha nem a
befektetési politika szerint fektettek volna be.
Törvény |
szerint
Azért, hogy a
nyugdíjpénztáraknál
felhalmozott
megtakarítások
reálértéke
hosszú távon megmaradjon,
illetve lehetőség szerint
gyarapodjon, a
pénztáraknak azokat be
kell fektetniük a pénz-
és tőkepiacokon.
A pénztárak a
nyugdíj
célú
pénztári vagyon
kezelése során a
hatályos jogszabályokkal
összhangban lévő
befektetési politika
alapján, a „jó
gazda
gondosságával”
kötelesek eljárni. A
jogszabályok részletes
előírásokat
tartalmaznak a
befektetés-kezelésre
vonatkozóan. Ebben többek
között tételesen
szerepelnek a
vásárolható
befektetési
eszköztípusok köre,
valamint ezek befektetési
portfolión belüli
részarányára
vonatkozó, kötelezően
betartandó alsó és
felső korlátok.
A
magán-nyugdíjpénztári
törvény júliusi
módosulása alapján
2010-től a
magán-nyugdíjpénztári
befizetések tőke- és
hozamgarantáltak lesznek.
A kormány 2027-ig emelné 65
Támogatná a
nyugdíjkorhatár
Nyugdíj és fizetés: mindez
munka nélkül
- Száraz Ancsa -