In memoriam Éri István

Nyolcéves gyerekként találkoztam

vele a kisvárdai vár

ásatásainál, s nyomon

követhettem a munkálatokat a hatvanas

évek első éveiben is, mint

Vár utcai gyerek. (Rendelkezem az 1957–ben

alakult Kisvárdai Vár Baráti

Kör 831.számú tagsági

igazolványával.) Halványan

megjelenő arcélein kívül az

akkori Vár ásatásainak

árkai, ahol nagyon sokat alkalmatlankodtunk,

– mint mindenre kíváncsi

gyerekek– képe jelenik meg előttem.

Az emlékeket felidézve előveszem az

1961–ben általa szerkesztett „A

KISVÁRDAI VÁR

TÖRTÉNETE” című

könyvet melynek megsárgult lapjait, az

emlékeket felidézve lapozgatom. S

rögtön az első oldalak

olvasásakor meglepődve tapasztalom, hogy

külön érdemként említi a

szerkesztő (Éri István) az akkori

tanácsok –a községi és

a járási maximális

támogatását. Hiszen ezek a

befektetések végeredményben

Kisvárdának fognak kamatozni. A

Vár ásatásai 1954–től

1962–ig folytatódtak. Ennek

összegzését így foglalta

össze Éri István.

„…addig sértetlen és

ép állapotban megmaradjon, míg a

pusztulásra váró romokat el nem

sepri az idő”.

A könyv több mint 200 oldalon mutatja be a

vár történetét a

kiállítások

ismertetését az I.–II. valamint a

III.–as termekben. Az utolsó soraiban, a

könyvben az alábbiak olvashatók.

„A tárlókban az 1954–60

közötti vári ásatások

során előkerült, konzervált

és részben kiegészített

leletek egy részét

állítottuk ki.”  Hol vannak

most ezek a leletek? Hiszen már évek,

talán már évtizedek óta nem

látogatható a kisvárdai

vár.

Elhunyt Éri István

történész-régész, a

Veszprém Megyei

Múzeumigazgatóság első

igazgatója, a Tájak-Korok-Múzeumok

mozgalom és a Pulszky

Társaság-Múzeumi Egyesület

alapítója – Tudtuk meg a Magyar

Nemzeti Múzeum

közleményéből. A november

7–én, elhunyt tudós

nevéhez fűződik a

Nagyvázsonyi és a

Kisvárdai vár és

környékének régészeti

feltárása, ezek feldolgozási

munkái, valamint az első

magyarországi

számítógépes

céhkataszter

összeállítása mellett a

nemzetközi hírnevet szerzett Múzeumi

Restaurátor és Módszertani

Központ létrehozása,

működtetése, s a

Tájak-Korok-Múzeumok népszerű

ismeretterjesztő füzetek több

százezres kiadása.

Régészeti, muzeológusi

munkájával, publikációival

nagymértékben hozzájárult a

magyar történelem, a magyar

kulturális örökség

megőrzéséhez és széles

körű megismertetéséhez.

Őrizzük meg, a közel egy

évtizedes várkutató

munkásságának

emlékét a Vár falán

elhelyezett emléktáblával. Hiszen

a várunk értékes kincs. Nem holt

műemlék!?  E kincs

kamatoztatásában Éri

Istvánnak hallhatatlan szerepe s

munkássága van Kisvárda

történetében.

- Vincze Péter -