Miért olyan magas a fűtésszámla?

Tófalvi György ügyvezető igazgató helyett végül Csoknyai Zoltán, a cég értékesítési vezetője fogadta a hívásokat tegnap szerkesztőségünkben Szűcs György nyíregyházi területi képviselő és Palicz István újságíró társaságában.

Miért fizetnek sokkal többet?

Az Arany János utcán élő dr. Gebri Péter a költségmegosztó megbízhatóságát kérdőjelezte meg. Mint mondta, bárhogyan „tekergeti” is a hőfokszabályzót, így is, úgy is sokat fizet, egy hasonló méretű emeleti lakásnak ugyanakkor jóval kevesebb a fűtésszámlája.

– Elsőként megnyugtattam a telefonálót, hogy megbízhat a termosztatikus szelep működésében és a költségosztó számításaiban. Utóbbi eszköz nem hitelesített, mert ez nem szükséges, de garantáltan pontosan, a szabványnak megfelelően működik. A lakás előnyös vagy előnytelen adottságai nagyban befolyásolhatja egy-egy háztartás hőfelhasználását, maguk a lakók is sokat tehetnek azért, hogy ne fizessenek indokolatlanul sokat, a szabályzó megfelelő használatával és helyes szellőztetéssel – mondja a szakember.

Egy földszinten lakó idős hölgy (Vasvári Pál utca 15.) azt panaszolta, hogy irreálisan magas összeget, közel 30 ezer forintot fizet a téli hónapokban a Nyírtávhőnek, miközben a negyedik emeleti szomszédja megússza fele ennyiből is.

– Az előbb elmondottakon kívül azt tanácsoltam, vizsgálja felül a jelenlegi költségfelosztási arányokat a lakóközösség! Nyilvánvaló, hogy a néninek intenzívebben kell fűtenie ugyanazért a kívánt hőfokért, mert nagyobb a lakás hővesztesége, de optimális korrekciós móddal elkerülhetők az ekkora díjkülönbségek. Érdemes megfogadni a Techem Kft. ajánlásait. A döntés és a felelősség a lakóké. Nem szerencsés, ha az egyéni önzés felülírja a közösségi érdeket.

Ésszerűen szabályozzunk!

Bodnár Sándorné (Kossuth utca) a termosztatikus radiátorszelep megfelelő használatáról érdeklődött. „Takarékoskodni szeretnék, de nem megfázni vagy megfagyni” – mondta, majd hozzátette: úgy véli, az egyik költségmegosztó sokkal többet számlál, mint tavaly ilyenkor, holott a fűtési szokások semmit sem változtak.

– Megígértem, hogy munkatársunk felkeresi otthonában, és megvizsgáljuk a problémásnak vélt készüléket. A műszer meghibásodása, „túlszámlálása” szinte kizárt, de a végére járunk. Egy évre visszamenőleg, havi bontásban meg tudjuk nézni, mikor, mennyi hőleadást mért az érzékelő.

A termosztatikus radiátorszelepek bölcs használatát nem lehet elégszer hangsúlyozni: 2-es fokozaton csak akkor lép működésbe a szelep, ha a helyiségben 19 C-foknál kevesebb van. Ha a kék értékre állítjuk, 19,5, ha a pirosra, 21 fokon fogja tartani a szobát a radiátor. Nem szerencsés 4-es, 5-ös állásban működtetni a szabályzót, mert a költségek hatványozottan nőni fognak! Ha napközben nem tartózkodunk otthon, csak 1 egységgel tekerjük lentebb a szabályzót. Ha teljesen elzárjuk a szelepet, a lakás visszafűtése minden este többe kerülhet, mint a megspórolt hőmennyiség! Szellőztetéskor teljesen zárjuk el a csapot, különben működésbe lép a hirtelen lehűlésre, intenzív fűtéssel „válaszoló” termosztatikus szelep! – tanácsolta Csoknyai Zoltán.

- Palicz István -

• Így lehet fűtés nélkül 5°C-kal melegebb a lakás
• Rajtunk (is) múlik, mennyi lesz a fűtésszámla!