Börtönbüntetésre ítélték a hivatali visszaéléssel vádolt volt szabolcsi adóellenőröket

Nyíregyháza (MTI) - Vagyonosodási vizsgálatot kilátásba helyező, fiktív adóhatósági idézések segítségével csaltak ki vállalkozóktól közel húszmillió forintot annak a hattagú társaságnak a tagjai, akikre kettőtől négy és fél évig terjedő börtönbüntetést szabott ki pénteki, nem jogerős ítéletében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság.A vádlottakat többrendbeli hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, közokirattal való visszaélés vétségében mondták ki bűnösnek, amelyeket részben társtettesként, illetve bűnsegédként követtek el.

A korábban az APEH megyei kirendeltségénél, adóellenőrként dolgozó B. A. elsőrendű vádlottat, G. P. másodrendű vádlottat ezért halmazati büntetésül négy év hat hónap, illetve három év nyolc hónap börtönbüntetéssel sújtották. A bűncselekményben ügyvédként közreműködő harmadrendű vádlottat, Ú. Zs-t három év, a negyedrendű vádlottat, S. F-t három év hat hónap, míg a hatodrendű P. Cs-t két év tíz hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték.

Az ötödrendű vádlottat, M. P. kétéves börtönbüntetését három év próbaidőre felfüggesztette a bíróság, amely mellékbüntetésül közügyektől való eltiltást és pénzbüntetést egyaránt kiszabott a vádlottakra.

Több mint két órán át tartott az ítélethirdetés

A tényállás szerint - amelyet a szabolcsi bíróság a vádirattal csaknem egyezően állapított meg - a hat vádlott közösen  határozta el, hogy kapcsolataik felhasználásával pénzt szereznek olyan vállalkozóktól, akik hajlandók fizetni azért, hogy az adóhatóság ne indítson ellenük vagyonosodási vizsgálatot, illetve a megindított eljárás számukra kedvező eredménnyel záruljon.

Az adóellenőrként dolgozó első- és másodrendű vádlott fiktív idézéseket küldött ki az adóhatóság nevében a kiszemelt vállalkozóknak, és később társaikkal együtt felajánlották nekik, hogy bizonyos összeg ellenében eltekintenek a további eljárástól.

A vádlottak megállapodtak abban is, hogy szükség esetén fiktív adóhatósági jegyzőkönyvet készítenek a hivatalosan meg sem indított vizsgálat lezárásáról, s ezt átadják a vállalkozóknak. A negyedrendű vádlott vállalta, hogy információkat szerez a fizetésre hajlandónak mutatkozó vállalkozókról. Az ötöd- és a hatodrendű vádlott kutatta fel a vállalkozókat, és segédkezett a pénzek átvételében.

A vádirat azt is megemlíti, hogy a vagyonosodási vizsgálat elvégzése nem tartozott a két adóellenőr munkakörébe, az eljárásra csak javaslatot tehettek. A B. A. és G. P. által elindított eljárásokról feletteseik nem tudtak.

A több mint két órán át tartó ítélethirdetés során elhangzott: a vádlottak védekezése csak részben volt elfogadható, a vallomásokat vizsgálva csak M. P. részletes és beismerő nyilatkozatát fogadta el teljes egészben a bíróság. A vádlottak többsége az eljárás során megtagadta a vallomástételt, és bűnösségüket csak részben ismerték el.

Enyhítésért, felmentésért fellebbeztek

Az első- és másodrendű által fiktív idézésekkel elindított "eljárás" célja az volt, hogy vádlottak "pénzt húzzanak le" az erre kiszemelt vállalkozóktól - hangsúlyozta az ítélet indoklásában G. Z. tanácsvezető bíró.

A bírói tanács kártérítés megfizetésére kötelezte a vádlottakat, a hatodrendű vádlottal szemben pedig elrendelte a korábban kiszabott egy év hat hónapos börtönbüntetés végrehajtását.

Az ügyész három nap gondolkodási idő tartott fenn, a vádlottak és védőik az ötödrendű vádlott kivételével - aki tudomásul vette az ítéletet - enyhítésért, illetve felmentésért fellebbeztek.

- MTI -