Falvak hivatal nélkül

Szabolcsban csak félszáz olyan településnk marad, ahol a hivatal megszűnésének réme nem fenyeget.Továbbra is minden településnek lesz választott képviselő-testülete és polgármestere, a kétezer lakos alatti településeken azonban nem működhet majd önálló önkormányzati hivatal. Így szól a készülő új önkormányzati törvény egyik, s talán legtöbb vitát kiváltott rendelkezése. Néhány településünk polgármesterét, jegyzőjét arra kértük, véleményezzék a tervezetet. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 229 települése közül (a 2010-es önkormányzati választásokon a választásra jogosult lakosok számát alapul véve) 180 olyan községünk és egy kisvárosunk van, ahol ez a szám nem érte el a 2000-et. A 0 és 18 év közötti gyerekekkel együtt is csak félszáz olyan településünk marad, ahol a hivatal megszűnésének réme nem fenyeget. Azt pedig senki sem tudja megmondani, hogy 5-7-10 falú, közsség összefogásával végül összesen hány hivatal marad(hat) majd a megyében.

Elkallódó ügyek?

– Veterán vagyok a szakmában, már a tanácsrendszerben is működtek a járás központok és községi közöstanácsok, akkor nyolc település tartozott egybe, és minden településen hetente egyszer volt fogadóóra – említi a múltról Gergely Lajos a több mint 1800 lakosú Szamosszeg és a 400 lelkes Szamoskér körjegyzője. Úgy véli, lehet egy régi formához visszatérni, csak az a kérdés, milyen tartalommal töltik azt meg, mikét történik meg a feladat átadás-átvétel, ha a feladatok 70 százaléka átkerül az államhoz, akkor a most 10 fős állományból arányosan ennyien feleslegesek lesznek, adott lesz-e a feltétel a tervezett internetes ügyintézéshez, van-e megfelelő infrastruktúra, például tömegközlekedés ahhoz, hogy a lakosság akár egy másik településen, akár a mátészalkai kormányhivatalba induljon ügyet intézni?Végiggondolták vajon, hogy a kistelepülések lakói joggal érzik majd úgy a tervezet elfogadása után, hogy ezzel az átszervezéssel és hivatal megszüntetéssel elzárnak tőlük valamit, amitől eddig nem voltak? – teszi fel a kérdést a körjegyző. Azon túl, hogy a polgármesteri hivatal dolgozója ismer a településen mindenkit, ez bizalmi kérdés is. Azt pedig megjósolni is lehetetlen – mondja – hány ügy nem jut majd el a hivatalig, az ügyintézőig, mert az elöregedő lakosság nem fogja az ügyét interneten intézni, nem fog utazgatni, ha téli tüzelőre, vagy segítségre szorul. Ha emiatt – folytatja Gergely Lajos –, tragédia történik, felvetődik a felelősség kérdése is, az oksági láncban, ki lesz majd a hibás?

Egy névtelenséget kérő, párszáz lelkes községet vezető polgármester azt mondta, egyet ért Szabó Gellérttel, a Faluszövetség elnökvel, aki a falvak és a városok közötti különbségtételnek, illetve a falusi rendszer „szétoperálásnak" tartja a tervezetet. – Nem kell azon csodálkozni, hogy a kistelepülések vezetői indulatosak – mondta –, mert az érezzük, az állam félre akarja állítani a kétezernél kevesebb lakosú falvak polgárait. Igaza volt a Faluszövetség elnökének, amikor "skizoidnak" nevezte a hivatalok átszervezését követő állapotot. Átgondolatlan az egész javaslat, az érintett családok nem fogják tudni, mit intézhetnek helyben és mit másutt. Azt sem tudjuk, mit ér majd a polgármester és a testület hivatal nélkül – tette hozzá.

Zajta, Tisztaberek és Rozsály évek óta körjegyzőséget működtet és a társulási formában üzemeltetik az oktatást, az egészségügyi és szociális ellátást. – Abban bízunk, hogy a hivatalban dolgozó pénzügyi előadó és ügyintéző 2013 után is megmaradhat – mondta lapunknak a több mint 430 lakosú Zajta polgármestere. Kosztya Zoltán Pál szerint így a helyi ügyeket helyben intézhetik a zajtaiak, és nem utazgatnak majd kilométereket. – Be kell látni, hogy 1000 főnél sem éri meg önállóan intézményeket fenntartani, a jövő az együttműködésben és a közös gondolkodásban van. Mi évek óta segítjük és támogatjuk egymást a társuláson belül, így a mi életünkben nem hoz akkora változást a törvény tervezett módosítása – tette hozzá a polgármester.

Kétségek, aggodalmak

Nánási Éva, a Jegyzők Országos Szövetségének (JOSZ) elnöke aggodalmának adott hangot az önkormányzatok tervezett összevonása miatt. Mint mondta, vélhetően 500 hivatal szűnhet meg, de azt senki sem tudja, hogy az összevonások, illetve a járási hivatalok létrejötte miatt milyen „köztisztviselői mozgásokkal” kell majd számolni. – A bürokrácia csökkentése nem azonos a létszámcsökkentéssel – jegyezte meg, arra utalva, hogy a helyi önkormányzatoknál jelenleg dolgozó szakemberek egy része akár fölöslegessé is válhat, holott például ma sem a jegyzőkön múlik, hogy egy-egy ügy elintézéséhez olykor tizenhatféle igazolást kell benyújtaniuk a polgároknak. A jegyzői szövetség elnöke a szervezet nevében jelezte: kétségei vannak a tekintetben, hogy az összevonásra ítélt kis hivatalok mennyire hajlandók együttműködni, s szerinte az önkormányzatok és a járási hivatalok közötti feladatmegosztásban is sok még a homályos pont.

– A következő egy évben a jegyzőknek különleges felelőssége, hogy megpróbálják szakmailag segíteni és támogatni az önkormányzati döntéshozókat abban, hogy majdan a közös hivatalok létrehozásánál, 2013-ra felépíthető legyen egy olyan modell, ami a feladatellátást, létszámszükségletet és a szakképzettség szintjét is prezentálni tudja – fogalmazott.

- KM -