Helyi közélet

2012.08.14. 15:46

Emléket a Várday családnak Kisvárdán

Kisvárda  –„Kisvárda megmaradt és új értékeinek, valamint a városkép védelmének szempontjából rendkívül fontos feladat a helyi értékvédelmi rendelet megalkotása. Ez az értékvédelmi rendelet lesz a biztosítéka annak, hogy a védelembe vett értékek hosszú távon megőrizzék eredeti karakterüket, ezzel átörökítve a régi Kisvárda hangulatát az utókor számára” – olvasható a helyi értékvédelemi rendelet tervezetében.

Kisvárda  –„Kisvárda megmaradt és új értékeinek, valamint a városkép védelmének szempontjából rendkívül fontos feladat a helyi értékvédelmi rendelet megalkotása. Ez az értékvédelmi rendelet lesz a biztosítéka annak, hogy a védelembe vett értékek hosszú távon megőrizzék eredeti karakterüket, ezzel átörökítve a régi Kisvárda hangulatát az utókor számára” – olvasható a helyi értékvédelemi rendelet tervezetében.A tervezetben –melyhez várják a lakosság véleményét– a szobrok és emlékművek címszó alatt 33 alkotás, míg az egyedi építészeti védelem alá 42 épületet sorolnak. Meglepő, hogy a városépítő s annak fejlődéséért sokat tevő Várday–családnak , a Várday István utca, a Várday István park, és a Szent György Görögkatolikus Általános Iskola falán elhelyezett, Várday István emléktáblán kívül nincs más emléke a Várday–családnak. Pedig tagjaik fontos egyházi és állami funkciókat töltöttek be a maguk korában.

Várday család és Kisvárda

Kisvárda történetére vonatkozó írásos emlékek a XIII. század végétől elválaszthatatlanul összefonódnak a Várday család életével és sorsával. Valóban, történetírásunk méltatlanul keveset foglalkozott ezzel a jeles családdal, amelyeknek tagjai három évszázadon keresztül jelentős szerepet játszottak nem csak Felső–Szabolcs történetében, hanem a magyar történelemben, Kisvárda fejlődésében.

Várday Miklós 1424–ben főlovászmester, később 1535–ben –Zsigmond–fiával együtt a király Szabolcs megye főispánjává nevezi ki. Az 1440–es években válik gyakorlattá, hogy a hasonló névforma és hangzás miatt Várdát KIS jelzővel különböztetik meg Nagyváradtól. A várépítő Várday István bíboros, kalocsai érsek nem érhette meg a vár építésének befejezését, mert 1471 júniusában meghalt. Kisvárda először 1421–ben szerepel „oppidumként”, azaz mezővárosként. Ezt a mezővárosi szabadalmakat, a Várday István által 1468. március 26–án kiadott kiváltságlevél fejlesztette tovább. Várday Ferenc 1510–ben az ország kincstartója, 1514–1524 között pedig erdélyi püspök. Várday Mihály, királyi főpohárnok volt, 1584–ben bekövetkezett halála után néhány hónappal elhunyt a család utolsó férfitagja, Várday János is.

Dr. Ács Zoltán: A Várday család és Kisvárda mezőváros története a XVI. század végéig, című írásában mely Kisvárda ’90. címmel tanulmányok Kisvárdáról kötetben jelent meg.

A nagy út –magna–via– központja Várda

A család központja mindvégig Várda marad, elsősorban a település kiváló földrajzi fekvései és adottságaival magyarázható. Mind hadászati, mind pedig kereskedelmi szempontból fontos szerepet játszott az úgynevezett magna–via, vagyis a nagy út, amely az ország belsejéből indulva Debrecen–Kálló érintésével haladt a nyírség szélén, Záhony és Salamon közötti tiszai átkelőhelyen keresztül a Vereckei–szoros felé. A Munkácstól Beregszászon át érkező és a Szatmár felől jövő útvonalak Várdán találkoztak, és innen indultak tovább a Rozsály és Leányvár közötti tiszai átkelőhely felé. A Várday–család tagjai kellő időben felismerték a környéken a tiszai átkelőhelyek fontosságát, –és befolyásuk révén –a záhonyi kivételével– megszerezték a rozsályi, a leányvári, tuzséri, a révaranyosi és a jánki réveket. Ennek tudható be, hogy a településen és környékén több kézműiparos és más szolgáltatást végzők telepedtek le a termelő munkát kínáló mezővárosban.

„Valjon hová lettek amaz Várdayak?

Nemekben kik voltak igen kincses fiak,

Felőlök ki szóljon, nincs kit előhijjak?

Elmúltak s elhulltak, róluk mást mit irjak.” – kesereg 1695–ben írott történeti énekében Kőszeghy Pál uram. (Kisvárda ’90. 7. oldal.)

Talán most volna lehetősége a városnak, a nagyarányú és a városközpont képét átalakító fejlesztő–felújító munkák során emléket állíttatni –elképzelési tervét elkészíttetni– a Várday családnak, valahol a főtéren, mondjuk a Flórián téren lévő parkban, ahol most egy szép muskátlis kör alakú virág csúcs áll. Az itt esetlegesen megvalósuló köztéri alkotás egy egységes hármas szerkezetben mutatná be, Szent Lászlótól, a Várday család történetén át az Országzászló turul– madaras alkotásával a város évszázados történeteit, az átalakított városközponttal közös egységben.

Vincze Péter

Ezek is érdekelhetik