Összeköt a magyar szó

Nyíregyháza - Csángóföldi gyerekeknek gyűjtöttek könyveket, játékokat, ruhaneműket.Egy busznyi adománnyal indult útnak néhány ember Nyíregyházáról, hogy eljuttassa a moldvai csángó gyerekekhez azt a sok-sok könyvet, játékot és ruhaneműt, amelyet iskolák, magánszemélyek és diákok gyűjtöttek össze.

– Szerettünk volna ebben az évben 20 csángó gyereket meghívni, és egy hétig vendégül látni itt, a megyeszékhelyen. Ezt a tervet egyelőre nem sikerült valóra váltani, de nem mondunk le róla, ám még iskolakezdés előtt át akartuk adni a számukra szervezett gyűjtés eredményét, hiszen sok füzet, írószer és könyv van benne – mutat indulás előtt a nagy halmokban álló dobozokra, zsákokra Varga László, a Kárpát-medencei Magyar Gyermekekért Kulturális Egyesület elnöke.

Veszélyben a moldvai magyarok

Az egyesület az elmúlt években többször hívott meg határon túl élő magyar gyerekeket egy-egy hétvégére, illetve nemzeti ünnepünk alkalmából, és a csángóföldieket is igyekezett elérni. Ez a távolság miatt nem egyszerű dolog, de már nagy eredmény, hogy sikerült ennyi mindent összegyűjteni számukra. Egyre több helyről érkezett támogatás, mígnem Szabó Mihály, a „Segítség a csángó gyerekeknek” Alapítvány kuratóriumának elnöke is csatlakozott a kezdeményezéshez és az útra kelőkhöz.

– Manapság öt tájegységben élnek csángók: Moldvában, Gyimesben, Brassó környékén, Déva vidékén és szétszórtan a mai Magyarország területén. Közülük a moldvai csángók magyarsága van a legnagyobb veszélyben a románok erős asszimilációja, beolvasztási törekvései miatt – indokolja támogatását Szabó Mihály, aki 84 évét meghazudtoló energiákkal bír, ha a nemes ügyről van szó.

Valamikor Nyíregyházán, a Királyi Katolikus Gimnázium tanult, egykori osztálya épp idén tartotta a 65 éves érettségi találkozót, amelyre sajnos a 8 élő osztálytársból csak négyen tudtak eljönni. Mihály bácsi nyugalmazott mérnök, aki aktív korában a nagyváradi erőmű építésének magyar csapatát irányította. Ekkor járta be Erdély minden zegét s zugát, ám a csángók sorsára pár éve figyelt fel.

Brüsszelben tudják-e…?

– A huszonnegyedik óra utolsó percében vagyunk: néhány évtizede még közel 300 ezer csángó-magyar beszélte a szép, archaikus (ősrégi) magyar nyelvet. Ma már csak mintegy 150 ezer csángóból alig 70-80 ezer beszél magyarul, ráadásul csak az öregek, a fiatalok félnek, és valljuk be, helyezkednek is – érzékelteti a helyzetet a kuratórium elnöke.

Egyszerre szomorú és uniós alapelvekből kiindulva vérlázító, amiről beszél: előfordul, hogy a 99 százalékban csángó-magyar lakta falvakban nincs, mert nem lehet magyar nyelvű óvoda, elemi iskola és hivatal, tilos magyarul beszélni. Népszámláláskor az ilyen falvak lakosságát 100 százalékban román nemzetiségűnek mutatják ki…

A létfenntartás küzdelmét és annak sikerét elsősorban az erős diplomácia határozza meg, de nagyon sokat jelenteken az olyan kéznyújtások is, amilyenre most a Kárpát-medencei Magyar Gyermekekért Kulturális Egyesület mutat példát.